Irodalmi Szemle, 2015

2015/12 - KELETI MESÉK - Veres Erika: Előszó Ahmet Hâşim, Ahmet Hamdi Tanpinar es Sezai Karakoç verseihez / KELETI MESÉK

KELETI MESfiK

VERES ERIKA

ELOSZO AHMET HA§IM,

AHMET HAMDI TANPINAR ES SEZAI KARAKOQ

VERSEIHEZ

AHMET HAgIM (1883-1933)

A bagdadi sziiletesu Ahmet Hagim edesanyja halala utan gyerekkent keriilt az Oszman Birodalom fovarosaba, Isztambulba. Maganyrol, fajdalomrol, sotetsegrol irt verseiben sajatos kepet fest a XIX. szazad vegenek hangulatarol. 1909-tol kezdodoen a francia mintara ujonnan alapitott Fecr-i Ati irodalmi csoport egyik vezetd egyenisege left. Ket verseskotete jelent meg, a Gdl Saatleri 1921-ben, a Piydle pedig 1926-ban. A „tiszta kolteszet" es a „muveszet a muveszetert" elvek jegyeben alkotott. Esztetikai jellegu elmeleti irasaiban a vers tartalmi-gondolati szabadsagat hirdette, s a legfontosabbnak a hangzast tartotta, amely bizonyos szuggesztiokat hivatott kivaltani az olvasoban. Bonyolult kepeiben tobbszor ugyanazt a temat veszi alapul: sotetsegrol, hajnali kodrol, naplementerol, holdfenyben fiirdozd tavi madarakrol, napszakok idotlen jelenleterol szolnak versei. A torok szimbolizmus legfobb kepviselojenek is tekintik, bar kizarolag szimbolista jegyeket felmutato verseibol keves van. Igyekezett ugyan a szavak kdzti logikai kapcsolatot minel inkabb feloldani, teljesen azonban nem tiintette el azt: verseiben elmosodott kepek zart vilagaba keriil az olvasd. Gyakran talalkozni nala metonimiaval, mig a leiro kolteszet jegyei szinte teljesen hianyoznak muveibol. Idon es teren kiviilre helyezte szines fantaziakepeit, az alom es a valosagon tuli valosag tartomanyaiban lebegett legszivesebben. Onmaga teremtette belso vilagat jeleniti meg, olykor az impresszionistakhoz hasonloan. Egyetlen stilusiranyba tehat nehez lenne Hagim kolteszetet besorolni, s erre talan nines is sziikseg, hiszen sajatos hangulatu versei a targyilagos kanonizacidktol tavol, egy masik, hagimi vilagban erzekelhetok leginkabb.

AHMET HAMDI TANPINAR (1901-1962)

Orhan Pamuk Isztambul cimu dneletrajzi regenye tobb helyen emliti Tanpmar Be§ $ehir (Ot vdros) cimu monografiajat, amelyet joggal nevezhetiink a torok proza egyik legizgalmasabb darabjanak. Tanpmar, bar az olvasdkdzonseg elsosorban prozairokent ismeri, mindenekelott kolto volt. Verseinek filozofiai melysegebol latomasok tiinnek eld, esztetikajaban a szepseg, a valodi ertek, az drokkevaldsag s a tokeletesseg