Irodalmi Szemle, 2015

2015/12 - KELETI MESÉK - Spät Eszter: Jezidi szájhagyomány: egy jezidi mítosz Feqir Hádzsi előadásában (mítosz- és himnuszszöveg kommentárral) Jezidik: egy szorongatott vallási kisebbség kilátásai (beszélgetés Spät Eszter vallástörténésszel) / KELETI MESÉK

tartoznak. A irott konyvek hianya azonban mesz­­sze nem jelenti, hogy a jezidik ne ismernek az Isten mint minden letezes eredetenek fogalmat, vagy ne rendelkeznenek szent szovegekkel. Ezeket a szent szovegeket azonban a jezidik nem irott formaban oriztek es adtak tovabb evszazadokon keresztiil (sot, a jezidi vallasi hagyomany kifejezetten tiltotta ezek feljegyzeset), hanem szobeli hagyomany for­­majaban. A szovegek memorizalasa es tovabboro­­kitese kiilonbozo „papi kasztokba" sziiletett vallasi szakertok feladata volt. A jezidi szobeli hagyomany altalanossagban ket „irodalmi zsanert" kiilonboztet meg: a mitoszt (szo szerint meset, csirokot), illetve a himnuszt (qewk). Mig az elobbit prozaban, kotetlen formaban adtak tovabb, addig a himnuszokat (elvileg legalabbis) szo szerint memorizaltak. (A valosagban a kiilonbozo regiokban, kiilonbozo eloadoktol gyujtott himnu­­szok jelentos eltereseket mutatnak.) Napjainkban sok jezidi ugy veli, hogy a himnuszok sokkal regeb­­biek es „autentikusabbak", mint a prozai csirokok. Ez alighanem osszefiigg azzal, hogy a muzulmanok komoly vallasi jelentoseget tulajdonitanak szent szovegiik, a Koran szo szerinti memorizalasanak (meg akkor is, ha nem ertik az arab szoveget). A va­losagban a himnuszok gyakran a mitoszokra epiil­­nek, es azok ismerete nelkiil nem lehetne ertelmezni oket. A himnuszok nyelvezete az iszlam egyertelmu hatasat mutatja, mig a mitoszok szamos iszlam elotti elemet oriznek. Az is teny, hogy a kozvelekedessel ellentetben a ket mufaj nem min dig kiiloniil el ele­­sen, a proza es a himnusz gyakran keveredik egyet­­len eloadason beliil. Jo pelda erre Shehid bin Dzsar (a Korso Tanuja) tortenete, vagyis a jezidik eredetmi­­tosza Faqir Hadzsi elbeszeleseben, aki hoi csirokkent hoi r/ewZkent utalt az elbeszelesre. A jezidi nep kelet­­kezesmitosza egyszersmind kituno peldaja a jezidi vallast es mitologiat jellemzd kulturalis szinkre­­tizmusnak is. Szamos kulturalis szubsztratum ele­­meit vegyiti magaban: iszlam eredetu motivumok ugyanugy kimutathatoak benne, mint a judaizmus, keresztenyseg, gnoszticizmus es termeszetesen az osi nyugati irani hitvilag elemei. Ugyanakkor Feqir Hadzsi elbeszeleseben mar megjelenik a modern, iraki es kurd tortenelmi ontudat hatasa is (a jezidik,

Next

/
Thumbnails
Contents