Irodalmi Szemle, 2015
2015/11 - KUTYASZÖVEGEK, SZÖVEGKUTYÁK - Séllei Nóra: Kutyaszimat és a viktoriánus kultúra rétegei (tanulmány) / KUTYASZÖVEGEK, SZÖVEGKUTYÁK
KUTYASZOVEGEK, SZOVEGKUTYAK fele terekrol; jegyzetekkel es forrasmegjeldlessel van ellatva5), bejarja a viktorianus kultura legfontosabb tereit: Miss Mitfordeknal a „kellemes (vagy legalabbis kellemesnek latszo) videki eletet", a jellegzetesnek leirt, igy szinte mitikussa vald lakasbelso domesztikus teret es a varosi nyilvanos tereket is, az utcat, majd pedig mindennek ellentetekent a szabadsagot megtestesito italiai varosokat. Ennek a kettos, egyarant antropomorf es kutyai, defamiliarizalt latoszognek a peldaja az, ahogy Flush belep a nagyvarosi emberi vilagba, annak is a legszilardabbnak tekintett epitmenyebe, a Viktoria korabeli Wimpole Street6 50. szam alatti hazaba, a hirhedt Mr. Barrett otthonaba. Ez az elso alkalom, amikor Flush perspektivajabol olvassuk a szoveg tereit. Mivel a szoveg csakis nyelvisege reven letezik, Flush nezopontja elkeriilhetetlenul antropomorf, ez azonban - egyetertve Craig Smithszel - nem egyen- 16 valamifele szentimentalizmussal.7 Epp ellenkezoleg, Smith amellett ervel, hogy Woolf narratoranak a kutya tudataba valo helyezkedeset es ennek a nezopontnak a hiteles kozvetiteset a legujabb etologiai kutatasok is alatamasztjak.8 Flush a maga massagaval, ugyanakkor igen eles erzekelesi keszsegeivel tokeletes defamiliarizalt szem- (avagy elsosorban orr-)szoget kinal ahhoz, hogy megkettozze az ironikus tavolsagot tarto narrator funkciojat: ez esetben ugyanis nemcsak a narrator tart tavolsagot a diegetikus vilagtol, hanem az is (Flush), akinek a tudatan atsziiremlo tapasztalatokat kozvetfti, es aki raadasul - nem tudvan beszelni - mindig is kozvetitett marad a szovegben, de ugy, hogy kutyai latoszoge reven az 6 szemevel es feltetelezett fogalmaival kozvetitett vilaglatas egy, a narratorehoz kepest is defamiliarizaltabb diszkurzust hoz letre. Ennek reven pedig nemcsak arra kepes a szoveg, hogy kimozditsa sarkaibol a viktorianus kultura sarkkovenek tekintett Wimpole Street-i haz alapveto mukodesi rendjenek a „normalitasat", hanem arra is, hogy Flush reven kiszimatolja egy olyan kulturanak a melyretegeit, mely mindent megtesz azert, hogy el- es lefedje magat, amelyben semmi sem lehet onazonos, amely fedoretegeket es fedotorteneteket talal ki es talal fel (avagy talal fel), mikozben ezt 5 Nem minden kiadas hasznalja fel mindezt: a leggazdagabban az elso angol kiadas (Hogarth Press, 1933) hasznalja ezeket az eszkozoket, de az elso amerikai kiadas is megtart az angol kiadas tiz illusztraciojabol hetet, igaz, Vanessa Bell negy rajzat nem a szovegbe illeszti be, hanem az elso es a hatso borito negy belso oldalara teszi (az angol kiadasban: „Miss Mitford setalni megy Flushsal" [a 16. oldallal szemben]; „A hatso haloszoba" [a 28. oldallal szemben]; „A Casa Guidiban" [a 112. oldallal szemben]; „»Flush szundikalt, a kofaasszony kbtogetett«" [a 145. oldallal szemben]). 6 Az utca tekintelyes mivoltaba beleszurbdik egy masik irodalmi szoveg is: G. B. Shaw Pygma- Zzozzjaban Henry Higginsnek is itt van a lakasa. 7 Smith, Craig: Across the Widest Gulf: Nonhuman Subjectivity in Virginia Woolf's Flush. In Twentieth-Century Literature 48.3 (Fall 2002): 348-61. 351. 8 Uo. 353.
