Irodalmi Szemle, 2015

2015/11 - KUTYASZÖVEGEK, SZÖVEGKUTYÁK - Olimpiad Szolomonovics Joffe: Titkosírás a Kutyaszívben (tanulmány, Gyürky Katalin fordítása) / KUTYASZÖVEGEK, SZÖVEGKUTYÁK

tatlanul Jelena Szergejevna novere volt. Es Jelena Szergejevna nelkiil, lehet, hogy Bulgakovrol most csak annyit tudnank, mint amennyit az dtvenes evekben tud­­tunk, azaz szinte semmit. A '30-as evekben Boksanszkaja ferj­­hez ment a MHAT szineszehez, Kaluzs­­szkijhoz. Kaluzsszkij a haboru elott a Sztalin-dijakat odaitelo bizottsag tagja volt, amelynek az elso elndke az a Nyemirovics-Dancsenko volt, akinek Boksanszkaja volt a titkarnoje. Boksanszkaja nagy hatassal volt a MHAT-ra. A Sztalinnal valo kapcsola­­ta szamos olyan moszkvai ember sza­­mara, aki igy vagy ugy, de kozel allt a Kremlhez, nyilvan soha nem volt titok. Moszkvaban halt meg 1948. majus 3-an. A MHAT evkonyve egy hosszu nekro­­logot szentelt neki. A moszkvai lapok is publikaltak rola nekrologokat. A Bulgakov Kutyasziverol szolo szak­­irodalom a mtiben meglevo allegorikus alluziorendszer jelenletet nem zarja ki, bar az elemzesekben a beszelo csalad­­nevekkel es altalaban az allegorikus nyelvi jelekkel senki sem foglalkozik. Igy Ellendea Proffer professzor, az egyik legjelentosebb Bulgakov-specialista, ren­­geteg rola szolo cikk es egy nagy konyv szerzoje, Bulgakov tizkotetes, osszes, orosz nyelven, az USA-ban megjelent muvenek szerkesztoje es kiadoja, a 3., a Kutyaszivet is tartalmazo kotethez irott eloszavaban erre a kdvetkeztetesre jut: „Az allegoria, amelyhez Bulgakovnak koze van, nagyon kenyes dolog. A kivalo sebesz alakjaban, aki egy veszelyes ope­­raciora vallalkozik, konnyen felismerhet­­jiik Lenint, mint az ertelmiseg kepviselo­­jet a maga jellegzetes tudos kinezetevel. Es nemigen ketelkedhetunk abban, hogy Gomboc, ez az elbuvolo es eredeti kutya az orosz munkas vagy paraszt megha­­tarozott tipusat kepviseli, azt, amelyiket a bolsevik forradalom undok Gombosse valtoztatott. Olyanna, amilyen, Gombost az oroklddes teszi, semmilyen kozegnek - left legyen az kommunista vagy bar­­mely mas - nines ereje ot megvaltoztat­­ni." Ahogy az olvaso azt mar sejtheti, nem all szandekomban vitatkozni azzal, hogy Filipp Filippovics Preobrazsenszkij Le­­ninnel egyenlo. Sot mi tobb, ugy velem, hogy a professzornak nemesak a csalad­­neve, hanem az apai neve is beszelo nev. A „Filipp" gorogiil „ldkedvelot" jelent, vagyis azt, aki szeret lovagolni, vezet­­ni a lovakat, innen jon, hogy o - vezeto. A „Filipp Filippovics" viszont duplan vezeto, akinek a politikai hatalom iran­­ti szenvedely a vereben van. Ilyen volt a politikai szempontbol becsvagyo Lenin is. Vagyis F. F. Preobrazsenszkij a duplan vezeto es atalakito Lenin egy szemely­­ben. Preobrazsenszkij ellenforradalmi megjegyzesei, a munkasosztaly iranti el­­lenszenve stb. tartalmilag epp Leninnek az utolso eveiben megjelent alkotasai kijelenteseivel azonosak, ahol kimond­­ja, hogy a proletariatus nem valtotta be a part remenyeit, es a part onalloan fog­­ja vezetni az orszagot. Oktober utan ot evvel a forradalmar Lenin az ellenforra­dalmi evolucio hiveve valt, a kepzes es a kultura partfogojava. Szolnunk kell E. Proffer analizisenek egy fontos sajatossagarol. Tokeletesen igaza van, amikor figyelmet fordit arra, hogy Bulgakov jartas a beszelo nevek muveszeteben: a Preobrazsenszkij szo a „preobrazsaty", azaz atvaltoztat igebol jon. Kar, hogy a Kutyasziv-elemzeseben

Next

/
Thumbnails
Contents