Irodalmi Szemle, 2014

2014/2 - JAPÁN SZEMLE - Vihar Judit: Halálos szerelem és szívós élni akarás Sindó Kaneto kései filmjeiben (tanulmány)

VIHAR j U DIT

JAPÁN SZÍ MLP

HALÁLOS SZERELEM ÉS SZÍVÓS ÉLNI AKARÁS SlNDÓ KANETO KÉSEI FILMJEIBEN

A JAPÁN IRODALMI HAGYATÉK ÉLETBEN TARTÁSA A DÉLUTÁNI VÉGRENDELET ÉS AZ ÉLNI AKAROK CÍMŰ FILMEKBEN-A. japán filmrendezők alkotásaikban gyakran fordulnak a Japán irodalom remekműveihez és a hagyományos Japán folklórhoz. De a Japán írók is sokszor merítenek elődeik műveiből, elég csak felidézni Akutagava Rjúnoszukét (1892-1927), aki a XX. század elején többször is a XI. századi Kondzsaku monogatari történeteit használta fel írásaiban. A két japán Nobel-díjas író, Kavabata Jaszunari (1899-1972), aki 1968-ban és Óe Kenzaburó (1935), aki 1994-ben nyerte el a kitüntetést, a hagyományos japán szépség, illetve a japán folklór művészi ábrázolásáért kapta a jutalmat. A nagy japán filmrendezőkre, Mizogucsira (1898-1956), Kuroszavára (1910-1998) szintén ez jellemző, s nyugodtan állíthatjuk, hogy a száz esztendős korában elhunyt Sindó Kanetóra (1912-2012) is.

Hosszú és nagy ívű pályája kései szakaszában 83, illetve 87 évesen alkotta meg a Gogo no juigondzsó, vagyis a Délutáni végrendelet és az Ikitai, vagyis az Élni akarok című szimbolikus erejű filmjeit. Ezekben a japán irodalom jelentős alkotásainak hatását, megjelenítését láthatjuk. A Délutáni végrendeletben inkább a japán dráma, s ezen belül is Csikamacu

Monzemon (1653-1725) kettős szerelmi öngyilkosságokról szóló darabjai, főként a Kettős szerelmi öngyilkosság Amidzsima szigetén (1720) hatása érvényesül, az Élni akarok viszont inkább a lírából, a Jamanba című nó-darabból, Fukazava Sicsiró (1914-1987): Zarándokének (1956) című novellájából, Janagita Kunio (1875-1962) művéből, a Tóno monogatariból (1912) merít. Ehhez hasonló elbeszélés Magyarországon is megjelent, Sánta Ferenc (1927-2008) Sokan voltunk (1954) című novellája a háború előtti Magyarországon a Büdös barlangba meghalni vonuló öregek sorsát jeleníti meg. A Délutáni végrendelet a szerelem örök hatalmának himnusza, míg az Élni akarok a halál feletti győzelem apoteózisa.

Sindó kedveli az ellentétes ábrázolásmódot, így a halálon túl is győzedelmeskedő szerelem, a halál előtti szenvedések elől menekülő idős pár felmagasztosulását, az élet szeretetét a Délutáni végrendeletben a film végén felszálló piros léggömb jelképezi. Az Élni akarok című film maga is kétpólusú. Ezt világosan érzékelteti Sindó azzal, hogy a régi történetet fekete-fehérben, a mi korunkat viszont színes képekkel mutatja be.

65