Irodalmi Szemle, 2014
2014/1 - ÍZLÉSEK ÉS POFONOK - Gyürky Katalin: Zsigeri fikciók (Roberto Bolano Vad nyomozók és Javier Cercas Szalamiszi katonák című kötetéről)
GYÜRKY KATAL I N ZSIGERI FIKCIÓK ROBERTO BOLANO VAD NYOMOZÓK ÉS JAVIER CERCAS SZALAMISZI KATONÁK CÍMŰ KÖTETÉRŐL 1 Roberto Bolano versírással kezdte a pályafutását, a prózaírás felé csak később, végleges spanyolországi letelepedése után fordult. Regényei közül eddig az Európa Kiadó jóvoltából mindössze két rövid terjedelmű alkotását, az Éjszaka Chilébeni, valamint a Távoli csillagot olvashattuk magyarul. 2 A zsigeri realizmusról és követőiről a mű egyik szereplője, Piel Di- vina így fogalmaz: „A zsigeri realisták nem tartoztak a két tábor (ti. a népies költők, illetve Octavio Paz költő köre - Gy. K.) egyikéhez sem, az új PRI-pártiakhoz és a mássághoz sem, az újsztálinistákhoz és a kifinomultak közé sem, azokhoz sem, akiket az államkincstár tartott el, és azokhoz sem, akiket az egyetem, azokhoz sem, akik eladták magukat, és azokhoz sem, akik bevásároltak, azokhoz sem, akik a hagyományban ragadtak, és azokhoz sem, akik a tudatlanságukat önteltséggel leplezték, a fehérekhez és a feketékhez sem, a latin-anieri- kanistákhoz és a kozmopolitákhoz sem.” (441.) ’’ 1970-től 1973-ig Chilében - a szerző szülőhazájában - Salvador Allende elnöksége alatt baloldali erők kerültek kormányra, s marxista jellegű intézkedések tömegét hozták. Ezért az amerikai kormány a ClA-t felhasználva mindent elkövetett a chilei kormány ellehetetlenítésére. Végül 1973. szeptember 11-én Allen dét katonai puccs fosztotta meg a hatalmától, s Pinochet tábornok jobboldali kormánya került hatalomra. HALÁLIG NYOMOZNAK Rejtélyekkel teli, talán drogfüggőséggel (is) terhelt életútja, lázadó magatartása miatt a latin-amerikai irodalom Kurt Cobainjének nevezett író, Roberto Bolano Vad nyomozók című monumentális regénye meghökkentő, a hagyományos regényformákkal minden szempontból szembemenő „megoldásaival” ejti rabul, s tartja közel nyolcszáz oldalon fogva olvasóját. Bolano egész életműve1 felfogható a dél-amerikai, spanyol ajkú írók körében máig releváns erővel ható mágikus realizmus elleni tiltakozásnak. Barátjával, a költő Mario Santiagoval épp emiatt hozták létre az úgynevezett infrarealista vonalat, amelynek mentén tudatosan törekedtek a mindenféle társadalmi elvárástól és kőbevésett esztétikai értéktől, valamint a csodás, fantasztikus szüzséelemektől mentes írásmódra. Az infrarealizmus azonban a Vad nyomozók című, önéletrajzi elemekben bővelkedő Bolano-regényben „zsigeri realizmusra”2 keresztelődik, s rögtön a mű első részében - amely látszólag egy hagyományos realista napló - kulcsfontosságúvá válik. Az elsőéves joghallgató, Juan Garda Madero naplója vezet el bennünket ahhoz a mexikói, fiatal költők alkotta zsigeri realista csoporthoz, akik elsősorban a híres Octavio Paz költészete ellenében különös hangulatú verseikkel a mexikói irodalom megújítói kívánnak lenni. A naiv, a bohém művészvilágról mit sem sejtő naplóíró saját - szexuális, valamint „nagybetűs” életbe - történő beavatási szertartásain keresztül szinte észrevétlenül vonja be az olvasót abba a világba, amelynek két képviselője a továbbiakban a mű főszereplőjévé válik. A két alak az úgynevezett Pinochet-puccs3 után 82
