Irodalmi Szemle, 2014

2014/10 - KÉP/SZÖVEG - Novák Anikó: A boldogság üvegfala (tanulmány)

K.ÉP/SZÖVHG

16 Tolnai: Zenei tüsszentés az Újvidék Áruházban. In uő: Prózák könyve. 129.

17 György: i. m. 137-138.

Garda Lorcát és Walt Whitmant az áruház terébe helyezi, a kassza érintése nélküli kószálást, bolyongást énekli meg a görögdinnyék, articsókák, húspultok között, a képzeletbeli áruházi detektív figyelő tekintete mellett. „Hová megyünk mi, Walt Whitman? Zárnak egy óra / múlva. Milyen utat mutat a szakállad ma éjszaka? / (Megérintem könyvedet és Odüsszeiánkról álmodom / a nagyáruházban és lehetetlenül érzem magam.)” - írja a beat nemzedék jeles költője. Tolnai Ottó én-elbeszélője viszont nagyon is jól érzi magát az áruházban, ez az ő szanatóriuma, szentélye, temploma, Bakonya. Profiként jár-kel az épületben, akár egy alkalmazott, csak egy idő után válik az inkognito nagyszerű helyszíne zavaróvá, mikor azt hiszi, mindenki őt nézi, őt figyeli, ekkor már lehetetlen ugyanúgy megfigyelnie, leírnia a vásárlás pillanatát. Elsősorban a vásárlás pillanata érdekli, elkülönítve a fogyasztástól, „amikor az áru, akár a reflektor fénye a nyulat, megbénítja az ember”.16 A képzőművészeti alkotás és a néző találkozása is hasonló pillanat, ami ugyancsak erőteljesen foglalkoztatja a Tolnai-szövegek mindenkori elbeszélőjét. Mindkét jelenség összefüggésbe hozható a múzeumi pillanat fogalmával, mely a látogató és a műalkotás sikeres dialógusát jelenti, az érzéki tapasztalatból fakadó párbeszéd döbbenetét, a halott alkotóval folytatott élő dialógus élményét.17

Az áruházak szakértője sem tud meglenni egy alapkönyv nélkül. Ez általában jellemző a Tolnai-opusokra: a szerző szinte minden fontos téma kapcsán kijelöli a tájékozódás irányait, kiemeli a kiindulópontként, kapaszkodóként szolgáló alapirodalmat. Gondoljunk csak Hermann Ottó Magyarország pókfaunája című könyvére, Abafi (Aigner) Lajos lepkészeti tárgyú munkájára, Brehm korszakos művére, Az állatok világára, a Tolnai Világlexikonára, A magyar fűszerkereskedő lexikonára vagy Apáczai Csere János Magyar Encyclopaediájára. Az áruházzal kapcsolatos stúdiumok „bibliája” viszont A bolt szervezete és üzletvitele című tankönyv, melynek fordítójaként az áruházi detektív szerepében feltűnő Kobalt Karcsit nevezi meg az én-elbeszélő. Az Újvidék Áruház krónikása sokszor fordul tanácsért e könyvhöz, a két szöveg nemegyszer egymásba is tűnik, s Kobalt a novellák kvázi-társszerzőjévé válik: „Kobalt tulajdonképpen társszerzője könyvemnek. A szakmunkásképző

42