Irodalmi Szemle, 2014

2014/10 - KÉP/SZÖVEG - Novák Anikó: A boldogság üvegfala (tanulmány)

iskolák kereskedelmi tagozatának első osztálya számára

18 Tolnai: Elméletírók és betörök. 113.

készült, nagy formátumú, zöld könyvet többször maAz én-elbeszélőt az áruház kiüresedésének gondolata sem ijeszti meg, hanem újabb esélyeket lát benne: „Istenem, üres lesz, és csak a márvány, csak az üveg és csak a fény! Végre! Végre nekem is lesz egy teljes galériám, múzeumom! Végre én is realizálhatom majd nagy - ó, mióta visszafojtott - projektumaimat! Vacogni, verejtékezni kezdtem az ötlet felkorbácsolta láztól, gyönyörűségtől.”19 A „white cube” képzete sejlik fel a narrátor szeme előtt, a tárgyaitól megfosztott galériatér, mely végtelen számú lehetőséggel kecsegtet. Boris Grays éppen akkor tartja a legértékesebbnek a műalkotást, amikor az minden emberitől megtisztul. A művészet null- pontjának és középpontjának azt a múzeumot tekinti, amely az utóbbi évtizedekben „white cube”-ként, tiszta ürességként reflektálódott. Szerinte a múzeum üres térként, műalkotások nélkül is elképzelhető, és nyilvánvaló, hogy a múzeumi tér belső üressége strukturálja belülről a kollekciót, „a mai múzeumi kiállítás e köré az üresség köré szerveződik”.20

A vidéki áruházat az én-elbeszélő a jugoszláviai/vaj- dasági magyar irodalom egyik fontos metaforájává tette az áruháznovellák egyik hőse, Kobalt Karcsi szerint. A vizsgált novellákban több szempontból is lényegessé válik az áruház, egyrészt a tárgyak univerzumaként, másrészt az épület, az áruház tere lecsupaszítva is értéket képvisel, az üvegfelületek mindenképpen a boldogság üvegfalai. A múzeummá átlényegülő áruház több metamorfózist is megélt a Tolnai-szövegekben. Az ősképként meghatározott gyermekkori bolt a Kunst- und Wunderkam merek világát idézi, az Újvidék Áruház lemeztelenített falainak víziója viszont a modern galériatér képzetét hozza játékba. Az elbeszélések megírását követő években valóban kiüresedtek a jugoszláviai üzletek, s a tárgyi világ, melyet ezek az elbeszélések is megénekeltek, a YU mitológia lexikonámk oldalain kelt új életre, de ez már egy másik történet.

gammal vittem az áruházi kávéházba, és akár az Ezeregyéjszaka meséit olvasgattam. Kicsit talán el is mosódott a határ könyvének egyes fejezetei és az én Újvidék Áruházam között.”18

14 Tolnai Ottó: Vermer van Delft az Újvidék Áruházban. In uő: Prózák könyve... 119.

20 Groys, Boris: A gyűjtemény logikája. Iskolakultúra, 1984/4 (melléklet). MXIII.

43