Irodalmi Szemle, 2014
2014/9 - BESTIÁRIUM - Kovács Flóra: Időmérés? Az idő kérdésköre a Bestiárium Transylvaniae. Az ég madaraiban (tanulmány)
BESTIARIUM valamely eseményt, sokszor mégis a negyedik, magányos változatot használtam fel. (...) Milyen személyneveket használjak, hogy azok mögött emberek szuszogjanak, ugyanakkor e nevek címkék se legyenek, amelyek rögzült jelentéseikkel bonyodalmat okozhatnak? (...) miközben a dokumentumoknak tekintett iratokban elmerülve, gyakran kétkedtem magam is: a múlt fellapozott históriája vajon ténylegesen valóságos, vagy már maga is a költészet művészi szándékaival és eszközeivel elém tárt illúzió csupán?”3 A személynevek említése a műfaj iság kérdéskörét meghaladva az időbeli elhelyezést teszi lehetővé.4 Ahhoz azonban, hogy elfogadjunk egy időbeli meghatározást, a műfajiság5 hordozta fikciójelleget gyengíteni kellene. Más szavakkal: a bestiariumban foglalt fikcionalitástól lenne szükséges részlegesen eltekinteni az idő vonatkozásában. Ily módon az „időszámítás” természete ebben a műfajiságot illető kérdésben markánsan jelenik meg.6 Az időről való nyilatkozás során nem feledkezhetünk meg róla, hogy annak az emberi számoláshoz,7 méréshez való kapcsolódása erős érvénnyel bír. A Martin Heidegger-i elgondolást előtérbe állítva kijelenthető: az ember az idő problémájához való közeledésében külsődleges viszonyulást érvényesít, így szemlélete „»kiűzi önmagából« az időt ”.8 A mérés középpontba állítása miatt az idő sajátosságainak kutatása háttérbe szorul: „az idő problémája bizonyára kezdettől fogva a legszorosabb összefüggésben állt az időméréssel, olyan szoros kapcsolatban, hogy az időmérés problémája egyenesen az idő létének megkerülésére, ill. behelyettesítésére látszik módot adni. Mindenesetre az idő függetlensége attól, ami az időben mérendő, minden időmérés szükségszerű követelménye.”9 Az ég madarai az idő és mérése közötti hangsúlyokat leginkább a (fénymadarak) című fejezetében mutatja be, hiszen a sötétségben való lét a szereplők számára az idő mérésének lehetőségére és egyúttal lehetetlenségére irányítja a figyelmet. Péternek és Xéniának fel kell (kellene) fedeznie, hogy a látáshoz kötött időérzékelésen kívül is létezik mód az idő mérésére. A testi folyamatok előtér3 Láng Zsolt: Bestiárium Tran- sylvaniae. Az ég madarai. Pécs, 1997, Jelenkor Kiadó (f.lő Irodalom sorozat). 7-8. (Kiemelés az eredetiben.) 4 A személynevek által hordozott véletlenszerűséggel és akaratlagos elbizonytalanítással. Szilágyi Márton a bestiariumhoz való ambivalens viszonyulást sejteti írásában, vö.: Szilágyi Márton: A történelem szörnyetegei. Alföld, 1998/5. http://epa.oszk . hu/00000/00002/00029/szilagyi. html (Letöltés ideje: 2014. 07. 25.) Berta Adám szintén utal erre a viszonyra, ám ő mégis kiemeli a hozzá való hűséget, vö.: Berta: i. m. 95. l’ Vö.: „Hiszen eredetileg a történelem időbelisége sem a mért idő, és ahol az, ott sem a történések tetszőleges hozzárendelése a természet vagy az égbolt periodikájához. Hiszen a döntő kérdés akkor is az, hol kezdődik az ilyen időmérés, tehát milyen időszámítás érvényes.” Gadamer, Hans-Georg: Az üres és a betöltött időről. Hegyessy Mária fordítása. In uő: A szép aktualitása. Budapest, 1994., T-Twins Kiadó (Athenaeum-könyvek). 85-111., 101. Selyem Láng bestiariumai kapcsán a múlt jelenbe való hozásának kísérletét említi. Selyem: i. m. 120. Gadamer: i. m. 87. * Veress Károly: A nemzedékváltás szerepe a kultúrában. Kolozsvár, 1999, Pro Philosophia - Polis. 175. 4 Gadamer: i. m. 88. 43
