Irodalmi Szemle, 2014
2014/8 - Borbély András: Apokrif; A barátság; Antika; Gyermekbénulás; A harmadik képmás; Jeremiád; Az apai ág; Betyerusz király (versek)
azt a gyerekhalált, amiről nem nagyon tehetett, iszik is talán, és gyakran emlegeti az Istent, de más hangsúllyal, nem úgy, ahogy az apai ágon szokták, anyám szerint egészen gonosz lett, de én azt sejtem megint, hogy jogában áll neki ez a gonoszság, jogában áll visszaadni azt, amit kapott, segítség, jótanács gyanánt a sok megaláztatást, jogában áll a végsőkig szenvedni a messzi idegenben, s tudom, hogy ebben a pillanatban is hazavágyik, nem pont ide, de egy másik házba, hol leélhetné újra a gyermekkorát, hol elölről kezdődhetne minden, nem volna a gyermekbénulás és nem történt volna meg Judit öngyilkossága, máshogy alakul ezerkilencszáznyolcvankilencben az a kibaszott forradalom meg a segélycsomagok ügye, s bár nem tud már semmi megváltozni, azért történhetett volna másképp. A HARMADIK KÉPMÁS Anyám apja Portik Kinda Lázár, börtönviselt ember volt, mert egyszer, hatvankettő karácsonyán magyarul énekelt részegen a falu központjában négy társával együtt, s amikor jöttek a rendőrök, s mondták, hogy ezt ne, ők azért is, és hamarjában leszerelték a rendőröket, a pisztoly nagyapám kezébe került és részegen lövöldözött vele a levegőbe, hatvankettő karácsonyán, egyébként ugyanazon a napon született, mint Nicolae Ceausescu elvtárs és a falu tekintélyes esperese, aki volt a Deltában is fogva tartva az
