Irodalmi Szemle, 2014

2014/8 - Borbély András: Apokrif; A barátság; Antika; Gyermekbénulás; A harmadik képmás; Jeremiád; Az apai ág; Betyerusz király (versek)

a szülei ezekről beszélnek, Judit mondta, hogy nem, majd hazament és fölakasztotta magát a fásszínbe, összeszorított öklében egy levelet is találtak, melyben ez állt, azért tettem ezt, mert Erzsiké néni rám fogta, hogy én mondtam róla azt, hogy kiválogatja a csomagok javát, Judit apja, érthető okokból, fejszével támadt nagynénémékre, akik ezután leköltöztek Alszegbe nagyanyámékhoz, a régi családi házba, ahol most én lakom, de nagynéném mozgássérült volt és nagyanyám folyton szekálta, mert sokat cigizett, nem tartotta rendben a konyhát, és, szintén érthető okokból, nem szeretett a mezőre menni, elég nehezen, bottal járt, állítólag irigy is volt és magának való, de azt tudom, hogy engem szeretett, talán mert neki is meghalt a kisfia, vagy mert megéreztem, hogy rossz lehetett neki, amikor még kislány volt és nagyapám a hátára kötözve kellett vigye, vagy anyám, a húga tolta tolókocsival az iskolába, biztos szégyellte magát, mert éreztették vele, hogy ő milyen egy nyomorult, mert errefelé ezt éreztetni szokták, aztán elköltöztek az ország másik felébe, érthető okokból, de ez sem sikerült, mert összeveszett a család, nem tudtak talán beilleszkedni ott sem, viselni kellett a szégyent, hogy ő milyen, s gyűlölni kezdte anyámat is, és folyton veszekednek a telefonban, kezelésekre jár, de megköszönte egyszer, hogy karon foghatott, mikor mentünk a nagyváradi közjegyzőhöz, követeli a pénzt anyámtól, követeli vissza a gyermekkorát, követeli vissza