Irodalmi Szemle, 2014

2014/8 - NÉV-ÉRTÉK - Kantár Balázs: No nomen, no omen (A Tulajdonnevek a fordítás és kétnyelvűség kontextusában című kötetről)

Presinszky Károly szintén a Csallóköz helységneveivel foglalkozik. A tanulmány teljes képet ad a régió településeinek neveiről, szerkezetük, eredetük, jelentésük alapján kategorizálja őket. Gyakran ismerteti a korábbi hivatalos változatot, közli az élőnyelvi variánst, illetve a szlovák nyelvű változatot is. A szerző kutatásában nemcsak a helységneveken keresztül rögzíti a nyelv jelen állapotát, hanem kijelöli a lehetséges útvonalat a következő vizsgálódások számára.

Vanco Ildikó egy esettanulmánnyal szemlélteti a személynevek használatának és a személyes identitás alakulásának az összefüggéseit. A tanulmány bevezetőjében a szerző tisztázza az identitás és a személynévhasználat közti viszonyokat, majd egy adatközlő személyes élményeken alapuló elbeszélését tárja elénk, aki egy 53 éves, romániai állampolgárságú, értelmiségi foglalkozású, magyar iden- titású, magyar domináns kétnyelvű személy.

Mikszáth Kálmán Szent Péter esernyője című regényében Pet’ovská Flóra szerint fontos szerep jut a tulajdonneveknek. Tanulmányában ezeket a neveket kategorizálja, értelmezi. Alapvetően két befogadói stratégiát különít el, az egyik a szláv/szlovák nyelvi kompetenciával rendelkező, a másik az ilyen kompetenciával nem rendelkező olvasóé. A történet szempontjából nincs feltétlenül szükség a nevek jelentésének felfejtésére, viszont a hatásukra beinduló asszociációs folyamatok az értelmezés újabb rétegét aktivizálhatják.

Polgár Anikó kutatásának tárgya Deve- cseri Gábor útinaplója és a benne fellelhető antik nevek költői szerepe. A görögországi utazás momentumait rögzítő szövegben az antik kultúra elemei új értelmet nyernek a modern görögség által, kulturális asszociációkat indít be minden név: a személynevek és a helységnevek egyaránt. A szerző rámutat a

nevek által létrehozott kiterjedt és kibogozhatatlan kapcsolati hálóra.

Benyovszky Krisztián Fordított névsor- olvasás című írásában az Örkény István Egyperces novelláiban és azok szlovák nyelvű fordításában szereplő neveket veti össze. A választott szövegekben fontos szerep jut a neveknek. Örkény a neveket tudatosan választotta ki, és azokat a kifejezés eszközeként használta. A szerző a nevek vizsgálatát her- meneutikai, névtani és fordításelméleti szempontból végzi el.

Tulajdonnevek a kortárs magyar irodalomban című tanulmányában N. Tóth Anikó két szöveget elemez: Darvasi László Stern úr című novelláját és Bodor Ádám Sinistra körzet című novellafüzérét, avagy regényét. Mindkét szöveg bővelkedik személynevekben, melyeken a multikulturális környezet hatásai érződnek, jelentésük felfejtése az értelmezést új utakra terelheti, hangzásuk pedig fontos hangulati és esztétikai tényező. A szerző tanulmányának címével egy érdekes kutatási területet jelölt meg, hiszen a kortárs szövegekben nincs hiány tulajdonnevekből, elemzésük pedig tanulságos lehet a névtan és az irodalomtudomány számára is.

Petres Csizmadia Gabriella a név jelenségét az önéletírás felől közelíti meg többnyire női szerzők szövegein keresztül. Az autobiografikus szövegekben a névnek látszólag csak referenciális funkciója van, de a szerző rámutat arra, hogy az ilyen szövegekben használt nevek az író saját magáról alkotott képéről tanúskodnak, identitásalakító erejük van. Az önéletrajzi ihletésű szövegek gyakran önértelmezési szándékkal íródnak, és az „én”-ről alkotott kép a megnevezésekben nyilvánul meg.

Hegedűs Orsolya Terry Pratchett Korongvilág-regényei magyar fordításainak tulajdonnév-használatát mutatja be. A Kovalov-