Irodalmi Szemle, 2014

2014/8 - NÉV-ÉRTÉK - Pál Ferenc: „Egy név, az semmi” (tanulmány)

N ÉV-ÉRTÉ К.

dók magamról, mint olyan valakiről, akit én magamnak tekintek, emlékszem, hogy különböző nem létező alakokat találtam ki, akiknek termetét, mozdulatait, jellemét és történetét gondolatban pontosan meghatároztam.13

13 Pessoa, Fernando: Levél Adolfo Casais Monteiróhoz. 33-35.

14 Uo. 36.

Nem térnénk most ki részletesen a pessoai költőtársak bemutatására, csak két jellemző epizódot emelnénk ki velük kapcsolatban. Az egyik a heteronimia robbanás- szerű megjelenése, 1914. március 8-án, amikor Pessoa egyhuzamban megírt harmincvalahány verset Alberto Caeiro nevében, aki mint „tulajdon mestere jelent meg benne”, utána pedig megírta a Rézsútos eső ciklus hat versét, ami „valamiféle visszatérés volt Fernando Pessoa-Alberto Caeiro-tól Fernando Pessoa saját magá’-hoz. Vagy inkább Fernando Pessoa tiltakozása Alberto Caeiróként való nemléte ellen.”14

A másik epizód - és itt már Saramago nevekkel kapcsolatos gondolataihoz közeledünk - A kétségek könyvéhez kapcsolódik, amelynek első töredékeit még maga Pessoa írta 1912-14 táján. A kétségek könyvének írását utóbb, 1915 táján, egy Vicente Guedes nevű segédkönyvelőre „bízta”, aki korábban mint fordító már megjelent a pessoai teremtett alakok között. De Guedes végül valami miatt alkalmatlannak bizonyult a rá osztott szerepre, mert az alatt a több mint tíz év alatt, amíg ő jegyezte, jottányit sem haladt előre A Kétségek könyvének írása, amelyet végül az 1928 táján feltűnő fél-heteronim, Bernardo Soares fejezett be.

Saramago nevekkel kapcsolatos problémái sajátos értelmezésünk szerint az író saját bizonytalan, „másnevű” létezéséből fakadnak: ugyanis visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy újszülöttként nem édesapja családneve után, Sousának, hanem apja falubeli csúfnevén Saramagónak (Vadretek’) jegyezte be a jegyző az anyakönyvbe. Ennélfogva, ha a nevekkel kapcsolatos kérdések fölvetését irodalmi „utánérzésnek” is tekintjük, a nevek kérdésének ennyire hangsúlyos, szinte már rögeszmés taglalása valószínűleg mélyebb, lelki eredetű.

Saramago a már említett Manual de Pintura e Caligrafiában fogalmazza meg a nevekkel kapcsolatos elgondolásainak (következetlenségei miatt nem neveznénk sem filozófiának, sem elméletnek) alapjait.

31