Irodalmi Szemle, 2014
2014/8 - NÉV-ÉRTÉK - Németh Zoltán: Az álnév mint álnév (tanulmány)
N ÉV-ÉRT ÉK 1.2. Az ÁLNÉV MINT A GHOST-WRITING JELENSÉGÉNEK KÖVETKEZMÉNYE A ghostwriting jelensége magyarul, politikailag nem korrekt kifejezéssel élve az ún. négerezés fogalmát fedi. Radnóti Miklós naplójában olvashatjuk, hogy „irodalmi néger munkával 100 pengőt” keresett. A - mai, politikailag korrekt kifejezéssel - irodalmi háttéríró, bértollnok, fantomszerző (ghostwriter) olyan ember, rendszerint író, aki mások helyett, azok neve alatt névtelenül dolgozik. Két típusa van: amikor egy jelentős szerző alkot mások nevében (mint például Radnóti vagy akár Victor Hugo, Mark Twain és H. P. Lovecraft), illetve amikor egy közismert személy mögött rejtőzik egy vagy több fantomíró. Ez utóbbi esetekre a hírességek, politikusok, celebek neve alatt megjelenő könyvek hozhatók fel példának. Az USA-ban kb. 12 000 dollárnál kezdődik a bértollnokok díjazása egy-egy műért, de Hillary Clinton háttérszerzője például 500 000-et kaszált. Valószínűleg Orbán Viktor, Gyurcsány Ferenc könyveit sem a borítón feltüntetett név tulajdonosa írta. Egy abszurd példa a másik oldalról: a romantikus regényíró V. C. Andrews egy „irodalmi négerét bérelt fel, hogy halála után az ő neve alatt és stílusában írjon tovább és adjon ki regényeket. A szlovákiai magyar irodalom „négerei” azok a szerkesztők, akik „megcsináltak” egyes szerzőket. Nemcsak a helyesírási és a stilisztikai problémák rendbetételéről van szó, hanem sok esetben az egész mű átírásáról, tucatnyi oldal kitörléséről stb. Jogi és etikai kérdéseket is felvetnek a pápai encik- likák, a politikusok beszédei, a tudományos, orvosi ghostwriting jelenségei, a szakdolgozatok és disszertációk. Sok esetben szerződés, illetve titoktartási záradék kíséri ezeket a műveket, más esetekben az előszóban olvashatunk köszönetnyilvánítást a „közreműködő” vagy „tudományos segédmunkatárs” „segítségéért”. Az ide tartozó esetek többsége általában erőteljesen tabuizált. I. 3. Az „álnév” mint a kisebbségi helyzet KÖVETKEZMÉNYE Hogy a társadalmi kényszerek és hatalmi viszonyok mennyire beleírják magukat a szerzői névbe, arra a 15
