Irodalmi Szemle, 2014
2014/6 - ÍZLÉSEK ÉS POFONOK - Malek Izisz: Térképre írt történetek (Szilasi László A harmadik híd című kötetéről)
TÉRKÉPRE ÍRT TÖRTÉNETEK Szí las I László a harmadik híd című kötetéről .A. hajléktalanság helyzetével kapcsolatos legújabb párbeszédek is hajlamosak figyelmen kívül hagyni a társadalmi probléma mögött meghúzódó egyéni sorsokat, a téma leginkább negatív érzéseket és előítéleteket vált ki. Szilasi László A harmadik híd című regényében a hajléktalanok zárt világába enged bepillantást, de a szöveg középpontjában mindenekelőtt a perifériára sodródott egyén és annak élettörténete áll. Szilasi a mai Szegedre kalauzolja el olvasóját, ám ezt a valós teret folyamatosan átszövik a fikció finom fonalai. A regény belső borítóin helyet kapó Szeged térképe és a rajta piros vonalakkal bejelölt útvonalak konkretizálják a történet helyszínét, de a szereplők mozgásterének ábrázolásával az egyént helyezik középpontba. A regény címe is egy térbeli helyet jelöl, azonban a térképet jobban megnézve egyből rájöhetünk, hogy a szóban forgó harmadik híd nem látható rajta, csupán egy piros vonal jelzi helyét. Nem is kell any- nyira tisztában lennünk Szeged városépítészetének történetével ahhoz, hogy rájöjjünk, a szóban forgó híd nem létezik, valóságbeli megfelelője az egykori Tisza-híd lehet, mely a II. világháború alatt semmisült meg. A mű így nemcsak a valóság és a fikció határán egyensúlyoz, hanem a különböző idősíkokat is egymásba játssza. A város történetének különböző korszakai az épületek, szobrok és műemlékek leírása által találkoznak. A regény jelentősége és egyedisége nem a témaválasztásban keresendő, hanem abban, hogy Szilasi a rendkívül aktuális szociális problémák tárgyalása mellett hogyan képes az egyén sorsproblémájára helyezni a hangsúlyt, ami által az egyes szereplők története is mitikus színezetet kap. A mű ügyesen kerüli meg a témakörhöz kapcsolható műfaji kategóriákat, de egyúttal több irodalmi hagyományhoz is köthető. így a regényt nehéz egyetlen műfajhoz besorolni, hiszen míg az alcím (Magánérdekű feljegyzések Foghorn Péter halálának ügyében) arra enged következtetni, hogy egy detektívtörténetet olvasunk, addig a hajléktalanok története és a város jellegzetes helyszíneinek leírása folyamatosan felülírja ezt. A mű kerettörténetét egy osztálytalálkozó adja, ahol Nosztávszky Ferenc, a kanadai emigrációból visszatért egykori évfolyam- társ és Deni, azaz Sugár Dénes, az egykor Németországban élt nyomozó egész éjszakát átívelő beszélgetéséből ismerjük meg a hajléktalanok történetét. Robot, Márs, Engelsz, Fondü, Droll, Angyal és Anna hétköznapjainak ritmusa és életük „gyorsan amortizálódó” története elevenedik meg a kettős kötődésű narrátor által, ugyanis hamar nyilvánvalóvá válik, hogy Nosztávszky is egykor e társaság tagja volt. A különleges narrációs technika révén a történetmesélés aktusának több funkciója is megmutatkozik: míg a hajléktalanok közötti anekdotázás fő szerepe a tisztelet kivívása, addig a narrátor esetében a múlt fényeinek feltárása által egyfajta traumafeldolgozás és a feloldozás iránti vágy mutatkozik meg. 89 MALEK IZiSZ
