Irodalmi Szemle, 2014

2014/6 - Csapó Csaba: Kelet és Nyugat házassága - Tennessee Williams nyugati nó drámája (tanulmány)

nyi (ön)cenzúra után szabadon szólni [...] és nem kényszerült többé a homoszexuális utalások drámai leleményességgel történő elhallgatására, elveszítette szavainak erejét, melyet hebegésre redukált” (Savran 1992, 137). Bár ebben a darabban Mark ügynöke utalásokat tesz arra, hogy partnere vele azonos nemű, nem tudunk egyetérteni Savran véleményével, mivel a Tokiói hotel nem a meleg szubjektumot járja körül, és nem is a drámaíró előbújásáról (coming out) szól a darab; Williams valódi előbújása később következett be. Annette J. Saddik a darab nyelvi szerkezetét „az épelméjűség konstruált határain kívülre” helyezi (Saddik 1999, 87), Terri Smith Ruckei Tennessee Williams saját olajfestményeit veszi számba, majd a képek és a Tokiói hotel nyelvének festői szerkezete közötti analógiákat igyekszik feltárni. Igaz, hogy a Tokiói hotel utal Paul Jackson Pollock festői technikájára és öngyilkosságára, számunkra viszont úgy tűnik, a dráma ezeknél sokkal általánosabb művészi problémákat feszeget, mint azt Ruckel gondolja.

Senkinek nem tűnt fel eddig, hogy a Miriam és Mark közötti replikák megkísérlik a nó drámák duett jellegű dialógusait reprodukálni, amelynek során a mondatok, gondolatok szókapcsolatról szókapcsolatra oszlanak meg a két karakter között, majd fokozatosan építkezve jutnak a csúcsra. A kihagyott szavak és a szünetek a szereplők párbeszédeiben talán inkább összefüggésbe hozhatók a japán festészettel, ahol az üres helyek éppolyan jelentőségteljesek, mint a festett területek, vagy mint a festmény tárgya. Amennyiben Miriam és Mark egy személy két fele, nincs is szükség arra, hogy befejezzék mondataikat.

A továbbiakban érdemes szemügyre venni a drámában előforduló jelképeket is. Miriam olyan kalapot visel, melynek tetejét kakastollak díszítik. Tollászkodó viselkedése, rikácsoló hanghordozása is kakashoz

teszi hasonlóvá. A kakas szexuális tartalmat is jelöl, mivel az angolban a „kakas” (cock) szó a szlengben eléggé durva, nyílt szexuális tartalmat hordoz. Miriamra illik a kakasos metafora; azért is, mert nyilvánvaló a szexuális frusztráltsága, amit az is megerősít, hogy a Csapos nemi szervét előszeretettel fogdos- sa. Ezen felül gyakran használja a „faszság” szót is (angolul: „crock”), amely az eredetiben csak egy betűvel tér el a „kakast” és „faszt” jelentő szótól. Mindezen túl a „crock” szó másik jelentése angolul „cserép”, „cserépedény”, amely agyagból készült. A görög mitológia szerint az ember nem más, mint a lélek tárolóedénye, mely edényt Démiurgosz munkálja meg korongján. A kakas szembeállítva a „faszsággal” olyannak tűnik, mintha Williams a régi test/lélek ellentétpárt alkalmazná újra keleti környezetben. Ez azért is tűnik valószínűnek, mert a cselekmény minimalista a korábbi drámákhoz képest, és a felszínen a házastársak ellentéte, civakodá- sa látszik. Annak illusztrálására, hogy ez nem elegendő magyarázat az említett szóképekre, fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a kakaskukorékolás a keleti mitológiában az isteni teremtés jelképe. Miriam kezdeti szavai egyszerre magukban foglalja a vitalitást és az öngyilkosságot, ezzel jelezve, hogy a darab fő tematikája a kreativitás és a halál.

Ennél a pontnál ki kell térnünk a kínai taoista filozófia alapjaira. A konfucianizmus mellett a taoizmus volt az ősi Kína másik nagy spirituális tanítása a buddhizmusnak Kínába történő behatolása előtt. A taoizmus sok mindenben hasonlít a különböző indiai vallási-filozófiai rendszerekre, így a buddhizmusra is. Tehát a buddhizmus tanítása sajátságos irányt vett Kínában, amiből a csan iskola fejlődött ki, és Japánban „zen” néven honosodott meg. Taoista felfogás szerint a Lét egysége kettősségekben nyilvánul meg, a jin és a jang princípiumában. Mindkettő