Irodalmi Szemle, 2014
2014/6 - Williams, Tennessee: Egy tokiói hotel bárjában (dráma, Csapó Csaba fordítása)
(Miriam előkap egy apró tárgyat a táskájából. Leonard közömbös marad a tubákos szelence látványától. Figyelme továbbra is Markra szegeződik) Miriam: Hogy tetszik a kis Regency tubákos szelencém? Leonard: Elbűvölő. (Miriam megrázza a szelencét) Van benne valami. Miriam: Igen. Tubák. Leonard: A tubák nem zörög. Miriam: Zörög, ha össze van tömörítve. Leonard: Összetömörített tubákról még nem hallottam. Miriam: Talán majd fogsz. Tubák, tubák, pupák. Mark: Visszanyertem a lélegzetemet. Leonard: Persze hogy fogsz egy pillanat múlva... Miriam, Mark komplexusokkal teli ember, aki. Miriam: Micsoda megfigyelés! És ezt annak a nőnek mondod, aki tizennégy éve él vele. Leonard: Ha ezt érteném alatta, de soha nem értettem ezt. Miriam: Leonard! Térjünk egyenesen a tárgyra az ittléted okát illetően. Mark: Voltam. Leonard: Mi? Mark: Mindig hajlandó voltam. Leonard: Mire? Mark: Meghalni. Leonard: Mark jelent neked. Miriam: A stúdiója a házon kívül van, és ami a halálát illeti, jobban szeretném, ha valaki értem élne, amiről azt hiszem, természetes óhaj. Mark: Az idő. Leonard: Tizenkét óra tizenöt. Mark: Nem így értettem. Az idő, amit vártál, hogy visszanyerje az ember a lélegzetét, vagy ne ne. Miriam: Semmiről sem döntünk ezen a kis kerekasztal-minikonferencián. Mark: Az idő, amit vár az ember, hogy felfedezzen. Vagy ne fedezzen fel. És annyira lázongsz az ellen, amit érzel. Leonard: A félelem az beépített védelmi rendszer. Semmi szégyen miatta. Kétlem, hogy bármely élőlény, a, a, ú, állat, emlős ne rendelkezne vele. Talán a halaknak nincsen. Nem! Azt hiszem, még a halak is megijednek, amikor. Miriam: Fantasztikus képességed van arra, hogy szinten tartsd a dolgokat. Leonard: Néha ez a játék neve. Megcsinálta a csapos a? Miriam: A bárpulton van. Menj és hozd ide. Leonard: A kiszolgálás a bárban. Miriam: Nincs kiszolgálás. Leonard: (Hozza az italokat) Hadd tegyek egy javaslatot. Miriam: Jó, tegyél. Mi a javaslatod? 71
