Irodalmi Szemle, 2014
2014/6 - Williams, Tennessee: Egy tokiói hotel bárjában (dráma, Csapó Csaba fordítása)
Miriam: Az zavarja az embereket is, akikkel összeakad az utcán. Leonard: Igen, én. Miriam: Mark azzal alapozta meg a hírnevét, hogy vakmerő. Most mondok neked valamit, ami rémisztő lesz számodra, na ezt kapd ki! Azt hiszi, felfedezte, először fedezte fel... a színt. Leonard: Hát, természetesen, mindig volt valami kérdéses abban, hogy a szín létezett-e vagy sem azelőtt, hogy lett volna szem, amely azt érzékeli. Miriam: Faszság! Ne tegyél hülye megjegyzéseket, álfilozófiai marhaságokat, mint amilyeneket nekem Mark, amiket neked is. Leonard: Én csupán csak. Miriam: Igen, csupán csak. Mark azt hiszi, felfedezte a színt, és meg van rémülve tőle. Aszon- gya, hogy fenséges, de meg van rémülve tőle. Ez mit mond neked, vagy csak lepereg rólad? Leonard: A festőknek meg kell engedni. Miriam: Nem hallottad meg, amit mondok. Meg van rémülve tőle! Leonard: Ezt, ezt mondta nekem is. Miriam: Visszaviszed őt oda. A tőlem való függősége egy csecsemőé, és a kisbaba olyasvalami, amit soha nem akartam, sohal Leonard: Ne olyan hangosan! Miriam: Azt akarom, hogy hallj meg engem, Leonard. Leonard: Szándékaid? Mik? Miriam: Nem folytatom vele, és nem megyek vissza vele. Leonard: Azt hittem, törődsz Markkal. Miriam: Ki mással töltöttem életem jelentős részét? De nem fogom megtagadni magamtól ezt az utat. És oka van, hogy miért, és nem is fogom. És van oka. Leonard: Az, hogy elhagyod őt... Miriam: Vannak nyugtatok, hordágyak, repülőgépek és. Leonard: Igen. Szóval értem. Beszerzem a repülők menetrendjét és. (A boltíven át el) Miriam: Néhány nő hirtelen öregszik. Fiatalon fekszenek le, egészen fiatalon, és amikor reggel felébrednek, és a tükör elé állnak, mit látnak? - Egy kísérteiét! Igen, egy kísértettel állnak szemben. Ők maguk, igen, de már nem fiatalok, nem egészen fiatal nők többé már. Nem! És még próbálják tovább hajszolni, ha olyanok, mint én, a hajsza folytatódik! De a vágyott idegen nem szentel rájuk egy percnél többet az idejéből. Egy pillantás a csillogó-villogó bárra. És félek a haláltól, tudom, hogy el fog vinni, egy csavarás, könny! - a karkötőim a csuklómról le! A vonzalom jelei még megmutatkoznak. S aztán? Magányban, a délutáni fák, vagy egy hotelszobasírban, a halálos pirulát tartalmazó doboz - ami még tartalékban van. Öregnek lenni, hirtelen öregnek - nemi Elfogadhatatlan számomra, akárhogyan is. így rettegésben várok. Félelem, igen, azt is mondhatnám, rettegés! (A karkötőit le-föl húzgálja az alkarján) Egyáltalán semmi belső erőforrás a derűre bennem. Egy égő nő. Semmi nem olthatja el a lángokat. Egy nő, aki arra van kárhoztatva, hogy lecövekeljen, és. Jaj, de majd később! (Leonard visszajön) Elnézést, Leonard! Éppen gondolkodtam valamin... Leonard: Megnéztem a repülőjáratok menetrendjét, és őszintén, Miriam, az összes barátod meg fog rémülni.
