Irodalmi Szemle, 2014
2014/6 - Williams, Tennessee: Egy tokiói hotel bárjában (dráma, Csapó Csaba fordítása)
Miriam: (Odamegy az asztalhoz, beleteszi a cigarettáját és az öngyújtóját a táskájába) Nos Mark, te és a festékszóró pisztolyaid meg az elsődleges színeid, ezeknek mind közük van hozzám, amikor Kiotóba akarok utazni. Mark: Én majd. Miriam: Itt maradsz a munkáddal. Mark: Fantázia lehet, hogy én. Miriam: A határ áthágása? Mark: (Jobbra megy a boltívhez) A szobámban van egy öltöny, ami még soha nem volt rajtam. Egy zuhany két percig tart. Öt múlva itt leszek. Miriam: Ma nem fognak azzal a férfival látni, aki. Mark: Mindig is éreztem ezt. Munka után túl kevés jut nekem. Hogy egy másik személynek is adjak. Miriam: Mark. Mark: Miriam. Miriam: Menj vissza az Államokba! Menj el А-hoz. Konzultálj B-vel. A feleségedként én. Mark: Nem szakíthatom meg a. Miriam: Vágtam a virágokat a stúdiód előtt, és hallottalak beszélni a művedhez, mintha egy másik személy lett volna veled a stúdióban. Mark: Nem. Magamban. Miriam: És én vágtam a virágokat. Természetes, hogy én. Mark: Érezted? Miriam: Néha kicsit kirekesztve, de sosem beszéltem róla, ugye? Mark: Egy festő munkája magányos. Miriam: Mint a virágvágás. Azt hiszem, a magány már elcsépelt beszédtéma. Mark: Egy szót se többet róla! De az isten szeremére, ne menj Kiotóba nélkülem! Miriam: Elmegyek Kiotóba, és nem veled megyek. Te visszatérsz az Államokba, és konzultálsz egy. Mark: Csak azt fogja tudni mondani, amit már tudok. Tudod, hogy már nincs tovább. Miriam: A legkevésbé kedves vonásod az önsajnálat. Mark: Csak objektív voltam. Miriam: Mondd meg a recepciósnak, aki ért és beszél is angolul, hogy szükséged van egy mű- vésztanoncra, aki végigkísérne Tokió galériáin. Természetesen, borotválkozz meg, fürödj meg és öltözz föl előbb. Mark: Amikor hallottam, hogy kinn vagdosod a virágokat, a stúdióm előtt, sokszor úgy érzem, mintha azt akarnád, hogy a virágok, amiket levagdosol, az én. Miriam: Mi lett abból a férfiből, aki? Mark: Mi lett abból a nőből, aki? Miriam: Általában toleráns vagyok a számomra ismeretlen férfiakkal, de belőled egy. Mark: Állandó elviselhetetlen lett. Miriam: Az enyém! Mark: Enyém!... Tényleg azt hitted, hogy aludtam az után az átkozott éjszaka után, amikor kimásztál az ágyadból, és magadra dobtál egy kabátot? Azt hitted, nem hallom, hogy
