Irodalmi Szemle, 2014
2014/5 - Kabdebó Tamás: Vándorlások (novella)
Ván dorlások Sigmund Bartlett egyetemi tanár hosszú és kimerítő kutatás és ezekhez mért expedíciók után elkészítette a XX. századi világvándorlások térképét. Amerikában vagyunk, az Oliver nevű Mississippi-közeli középnagyságú városka Oliver Gardenről elnevezett egyetemének szociológia tanszékén, melyen belül Bartlett megalapította magának a Vándorlások Iskolája nevű kutatási osztályt. Az európai emigrációval sokan, az immigrációval még többen foglalkoztak a magukat tudósnak tekintők közül a földtekén, de az összevetés, az egybefoglalás, a statisztikák Bartlett kezében összpontosultak. Történt egy szép kora nyári délután, amikor az erejét fitogtató napot már a redőnnyel kellett kizárni a dolgozószobából, hogy egy félig-meddig várt kopogtatás zúzta szét Bartlett (ugyanakkor egyetemi elnökhelyettes) elmélkedő csendjét. Már az előző hetek e-mailes levelezéséből tudta, hogy vendége fog érkezni, egy bizonyos Leila nevű palesztin lány, aki a küldött fényképen igen csinosnak volt mondható, de Sigmund/Sámuel nem ismerte az érkezés napját vagy valószínű óráját. Leila kora délután érkezett a Lousiana állambeli repülőtérre, átszállással - Londonból hozta a gép. Amott történetesen a School Oriental Studies szociológia tanszékén elnyerte (nem egykönnyen) az M. A. fokozatot az Izrael Állam félévszázados népességmozgása című tézissel. Hazafias lány volt a javából, a családja betlehemi arabokból állt, akik ma már mindannyian a jeruzsálemi mecsetet szolgálták. Az apja karbantartotta az épületet, kezében vakolókanálllal visszaillesztette a meglazult mozaikkockákat a mihráb falán; az anyja takarította, fölmosta a márványpadlót, naponta kétszer, a gondatlanul piszkos lábbal imádkozok után; az egyik bátyja - aki fél lábát elvesztette a háborúban - egy gurigás sámlin koldult a templom előtt, a másik azt a buszt vezette, mely ingajárat volt a mecset és a betlehemi keresztelő templom között. Mindannyian ott születtek a mecset szerszámoskamrájában. Leila ki akart törni ebből a miliőből, lehetőleg erkölcsösen. Először táncolni tanult Khaled mesternél, aztán énekelni Mohamed dalmesternél. Nagybátyja, Ali művelt ember volt, pártfogása és pénzbeli támogatása révén Leila elvégezte a szociológiát, B. A. képesítést nyert Jeruzsálemben. Bartlett szülei bevándorlók voltak. Apja, Emil és anyja, Mária - eredetileg pólisi zsidók - először a megalakuló Izraelbe vándoroltak ki, majd (mivel nem bíztak az új állam sikerében) áthajóztak Amerikába. Ott, Louisiana államban (még Baruch néven) Emil csomagolóüzemet alapított, amely jól prosperált. Kezdetben Samu Bartlett is besegített. Bartlett később megnősült, és egyetemi karriert kezdett. Neje, Miriam jól táplált asszony volt, három lányát vidáman kihordta, majd fölnevelte, de aztán felhagyott a szexuális élettel. Ezt ötvenéves férje nehezen viselte, és a város éjszakai pillangóinál keresett időnként enyhet. Leila Londonban, csekély jövedelmét gyarapítandó (eladó volt egy ruhaüzletben), modellként dolgozott, egy Abu nevű, szaúd-arábiai illetőségű festőművész és forradalmár stúdiójában Hamel Hampsteadben. Ne gondoljunk pucérkodásra (erre csak a franciaágyban került sor). Abu vörösben festett, mint a rébék, vörös volt a vásznon a tenger, amelyben Leila fürdött, az alkonyat, amikor fölgyújtották a csillár villanygyertyáit, vörös volt Leila - a valóságban bar72 kabdebó Tamás
