Irodalmi Szemle, 2014
2014/5 - Merva Attila: Szórványszubjektum (Mária Ferencuhová Veszélyeztetett faj című kötetének versei elé)
г ТДГ1 ДА MERVA Attila S ZÓ RVÁ NYSZUBJEKTUM MÁRIA FERENCUHOVÁ OHROZENY DRUH (VESZÉLYEZTETETT FAJ) CÍMŰ KÖTETÉNEK VERSEI ELÉ „A létezés annyiban csoda, amennyiben nem vagyok.” Farnbauer Gábor V' ékony kis kötet, a tartalma viszont súlyos. A költészet, mint veszélyeztetett (mű)faj? A szubjektum, mint veszélyeztetett...? Az ember, mint a leginkább törékeny „faj”? Mária Ferencuhová eddig három verseskötetet jegyez, de mindhárom kötetből érezhető, hogy teljes „fegyverzettel” áll ki a porondra, és ezt a visszhangok is jelzik. Az utóbbi évek kortárs szlovák irodalma a lírai vonalon rendkívül termékeny, főleg ami a hölgyeket illeti (például Nóra Ruzicková, Katarina Kucbelová, Mila Haugová). Mária Ferencuhová e rendkívül erős női mezőny kiemelkedő költője. Verseinek hangját a kompakt, letisztult egzisztencializmus és a maximalizmussal határos nyelvi igényesség jellemzi. Ha magyar párhuzamokat keresünk, akkor néhol Farnbauer Gábor, néhol Pilinszky köszön vissza, de Tőzsér Árpád költészetével rokon vonásokat is találunk a versekben. Az első kötetből, amely a Rejtett feliratok (Skryté titulky, 2003) címet viseli, már érezhető a lírai szubjektum permanens oszcillációja az elzárkózás és a nyitottság, a menekülés és a visszatérés, a konstans és a teljes bizonytalanság között.1 (A kötet szü1 Az első kötet néhány versének magyar fordítását lásd: Irodalmi Szemle, L.VI. évf., 10. szám. 76-79. letésekor a költőnő állandó jelleggel Párizs, Prága és Pozsony között ingázott.) A biztos és a bizonytalan megállapíthatatlan határait keresi a második kötetében is, mely a Bizonytalanság elve (Princíp neistoty, 2008) címet viseli. A kötetet a zárt, letisztult és precíz nyelvi megoldások jellemzik. A szubjektum permanens bizonytalansága ellenére teljesen biztos nyelvi térben mozog. Szerkezetileg feltűnhet, hogy e zártság egyfajta nyelvi minimalizmusban reprezentálódik, mellyel a mottónkban idézett Farnbauer Gábor két verseskötetét (A magány illemtana, A hiány szorítása) olvasva is találkozhatunk. A költőnő harmadik kötete 2012-ben jelent meg Veszélyeztetett faj ( Ohrozeny drub) címmel. A kötet négy ciklusból áll, melyek számozott versekre osztódnak. Az első két cikluson belül (Az út, Történetek) egy-egy témakörhöz kapcsolódnak a számozott versek, a másik kettőn belül (Fotográfiák, Veszélyeztetett faj) csupán számozott versekkel találkozunk, ezzel is utalva a szubjektum fokozatos feloldódására. Ami ezt az újat az előző két kötettől megkülönbözteti, az talán a képi világ markáns jelenléte, melyet a szerző szó szerint profi módon épít be költészetébe.2 Az utazás, a megérkezés, a szubjektum örökös 2 A profizmusra a költő polgári foglalkozását tekintve utaltunk, mivel Mária Ferenéuhová a pozsonyi Színművészeti Főiskola oktatója (a szerző megj.). 67
