Irodalmi Szemle, 2014
2014/5 - Ferrer Ortega, Jesús Guillermo: Felelősség, költői képek és emlékezet Celan költészetében (tanulmány, Bartók Imre fordítása)
úgy fordul elmúlt események felé, hogy azok viszonylatában puszta nézők vagyunk, és amelyekkel - objektív beállítódásunkban - nem kerülünk etikai viszonyba. Ezzel szemben a poézis annak nem tematikus emlékezetét teszi lehetővé, amely a lehetséges tanúk távolléte és a halál végérvényessége által elmúlásra rendeltetett. A vers által olyan egyedi képek öltenek alakot, amelyek mintegy belenyúlnak a múltra vonatkozó képzetekbe és azokban helyeződnek el. A költői képek élettelivé, és ugyanakkor, amennyiben kiismerhetetlenek, homályossá is teszik az eseményre vagy a másikra való emlékezést. Az emlékezet tárgyának hamvait, a túlkapásokra hajlamos kíváncsiságtól megmentendő, a képek egyfajta „urnába” helyezik át. Ebben az összefüggésben válik érthetővé Jacques Derrida szép, Schibboleth. Pour Paul Celan című könyvének némely részlete: „Dans la langue, dans l’écriture poétique de la langue, il n’y a que du schibboleth. Comme la date, comme un nom, il permet l’anniversaire, l’alliance, le retour, la commémoration - si même il y a avait à peine la cendre de ce qu’ainsi l’on date, célèbre, commémore ou bénit encore.”2 A poézis lényegi tartását jellemző figyelemnek tehát Celan etikai és időbeli struktúrát tulajdonít. Celant követve a verset egyfajta feszültség vagy fáradozás jelenbeli történéseként jellemezhetjük, mivel figyelmünk egyáltalán nem irányul datált vagy datálható eseményekre. A másikra és annak dátumaira irányuló figyelem azonban kizárja a történeti rekonstrukció minden perfekcionizmusát. Lényege sokkal inkább abban áll, hogy érdek nélküli ajándék legyen a távollévő másik számára. Ennek érdekében a költészetnek át kell törnie azokat a nyelvrácsokat, amelyek a távollévőért szóló szót a személytelen elbeszélés puszta műszerévé, alkalmasint a legbűnösebb ideológiák eszközévé változtatták. Ce qui alarma Paul Celan című szép könyvecskéjében Yves Bonnefoy a poézis feladatát találóan mint minden ideológiával szembenállót Írja le. Megfontolásait a következőképpen foglalhatjuk össze: a történelem valamilyen ideológiája fogalmak olyan hálójaként (un reséau de concepts) jellemezhető, amely megtagadja, hogy tekintettel legyen a külső valóságra, és azt gondtalanul vagy akár brutálisan illeszti be egy abszolutizált, legitim használatától megfosztott, pusztán formális nyelvbe. Az ideológia 2 „A nyelvben, a nyelv poétikus írásában nincs más, csak a schibboleth. Akár egy dátum, akár egy név, megengedi az évfordulót, a szövetséget, a visszatérést, a megemlékezést - még akkor is, ha már csupán a hamva mindannak, amit így jelölünk, ünnepiünk, amiről közösen megemlékezünk, vagy amit igy áldunk.” (Darida Veronika fordítása) Derrida, Jacques: Schibboleth. Pour Paul Celan. Paris, 1986, Éditions Galilée. 61-62. 57