Irodalmi Szemle, 2014

2014/5 - Móri Jóko: A rózsatövis (novella, Pápai-Vonderviszt Anna fordítása)

- Megtennéd azt a szívességet, hogy hazafelé elhozod nekem az asztalomról a rózsacsokrot?- Itt felejtette?- Hát ja...- Hova vigyem?- Az Ókura bárba - válaszolta Negisi. - Jöhetsz taxival is!- Sürgős? Csak mert még lenne egy kis munkám - mondta szándékosan undok hangon Jóko.- Nem, nem kell sietned! - felelte nyugodtan Negisi, majd letette a telefont.

Jókénak forrt a vére a dühtől. Nem tudta, milyen nőről van szó, de hogy neki kell elcipelnie a virágot, az már túlzás! - gondolta.

Biztos volt benne, hogy arról a férjes asszonyról van szó. Úgy rémlett, hogy a férj valami pilóta, és a hónap felét otthonától távol tölti. Előfordult már háromszor-négyszer, hogy titkos randira utaló üzenetet kellett átadnia.

Ha a férj pilóta, valószínű, hogy a nő is valami stewardessféle lehet. Biztos volt benne, hogy gyönyörű hölgyről van szó. Amint felvette tavaszi kabátját, Jóko dühösen felkapta a rózsacsokrot. Nagyon szerencsétlennek érezte magát, amikor az iroda előtt fogott egy taxit.

A bár homályos volt, így nem ismerte fel azonnal Negisi alakját. Lehet, hogy azért, mert egy párt keresett, de a férfi egyedül ült a pultnál. Ügy tűnt, az a nő még nem érkezett meg.- Jaj, köszönöm! - mondta, és szemével egy üres bárszékre mutatott.- Nem, már indulok is - válaszolta keményen Jóko.- Ne légy már ilyen!- Nem szeretnék egy tiltott szerelemhez gyertyát tartani...- Van most valami más elfoglaltságod? - kérdezte Negisi, ahelyett, hogy belefogott volna a magyarázkodásba.- Nem, nincs!

„Ó, ezt elszúrtam!”- gondolta Jóko a válasz után. Fájt neki, hogy olyan nőnek képzelik, akinek péntek este nincs elfoglaltsága.- Akkor mit szólnál egy kis italhoz? - És Negisi már intett is a pultosnak.- Ennek a hölgynek lenne valami finom édes ital!- Vizezve kérem! - szólt közvetlenül a pultoshoz, s Negisire rá se rántott. - De egy pohár után elmegyek.

Negisi némán mosolygott.- Tényleg hazamegyek egy pohár után!- Jól van, értem már!- Nem szeretem, ha valaki pótszernek használ...- Értem már!

Ekkor már zsúfolt volt a bár. Emberek jöttek-mentek.

A rózsa, melyet öt óra tájt vett, mintha egy picit kókadozni kezdett volna.

Egy nő jelent meg a bejáratnál igazán tavaszias, kötött ruhában. Jóko lopva Negisi arcát figyelte. De úgy tűnt, nem ő a várt nőszemély. Negisi arcvonásai nem változtak.- Látom, nagyon figyeled a bejáratot! - viccelődött Negisi.- Nem is figyelem! - mondta Jóko, és reflexszerűen mászott is le a bárszékről. - De most már tényleg indulok. Sajnálom, hogy nem lehetek tovább a pótszere.