Irodalmi Szemle, 2014
2014/5 - Nyeste Zsolt: Női sors a századforduló Japánjában - Higucsi Icsijó (portré)
NYESTE ZSOLT NŐI SORS A SZÁZADFORDULÓ Japánjában - Higucsi Icsijó1 .A. Heian-kor (795-1185) udvarhölgy-írói2 után hosszú évszázadokon át hallgattak a női alkotók a japán irodalomban, egészen a Meidzsi-korig (1868-1912), amikor is a Japánba beáramló nyugati eszmék (ti. a feminizmus és a női egyenjogúság) és új szokások hatására ismét megjelentek a női írók, köztük a novelláiról híres Higucsi Icsijó ( 1872— 1896), akit a modern japán irodalom első kiemelkedő női írójaként tartanak számon. Higucsi szegény sorú szamurájcsaládba született, de kezdetben, még apja tönkremenetele előtt, szülei igyekezték gondosan iskoláztatni: a lányok számára kötelező iskola elvégzése után a Haginoja költőiskolába került, ahol klasszikus irodalmat és költészetet tanult. Már fiatalon megmutatkozott a tehetsége; szinte mindig kiemelkedő helyezést ért el az iskolai költészeti versenyeken. Alig volt 17 éves, amikor apja tönkrement, majd meghalt. Ekkor neki, a legidősebb lánynak kellett átvennie a családfő szerepét, és gondoskodnia édesanyjáról és húgáról. Innentől kezdve a mindennapos nélkülözés lett az osztályrészük: varrásból és mosásból tartották el magukat. Mikor azonban egy volt társnője a Haginojából Mijake Kaho megjelentette 1 A továbbiakban az idegen szavaknál és neveknél a hagyományos magyaros átírást használom. - A szerző. 2 A leghíresebb talán Muraszaki Sikibu (974 k.- 1015 k.), akinek műve, a Gendzsi regénye már kétszer is megjelent magyarul. - A szerző. első regényét, a Jabu no uguiszut (Fülemüle a bozótban), Higucsi úgy döntött, ő is írni kezd, hogy ezáltal némi pénzre tegyen szert. Az írás ekkoriban még a nők számára is elfogadható pénzkereseti forrás volt, hiszen otthon is végezhették. Higucsi ekkor vette fel az Icsijó írói nevet, és úgy döntött, keres egy mentort, aki majd segít neki érvényesülni az irodalmi életben. Fel is vette a kapcsolatot Nakarai Tószuival, aki szórakoztató irodalommal foglalkozott, és nagy nőcsábász hírében is állt. Higucsi első novelláiban az ő hatására igyekezett idomulni a kor elvárásaihoz, nem is sejtve, hogy igencsak melléfogott a választással: Nakarai meglehetősen jelentéktelen, másodvonalbéli író volt csupán. Kapcsolatuk különlegesnek számított ebben a korban, amikor is fiatal lányok és férfiak nem szoktak barátkozni egymással. Közben Higucsi lassanként bele is szeretett mentorába, ám, mikor több közeli ismerőse és családtagja figyelmeztette rá, hogy a barátság csak árt a jó hírének, Higucsi megszakította a kapcsolatot. Közben a család anyagi helyzete továbbra sem javult, és több alkalommal is el kellett költözniük. így kerültek egyszer a híres-hírhedt tokiói vigalmi negyed, a Josivara közelébe, ahol Higucsi közelebbről megismerhette az ott lakók életét, és ezeket az élményeit legismertebb elbeszéléseiben, a Takekurabéban (Ki a magasabb?) és a Nigeriében (Zavaros víz) örökítette meg. 33
