Irodalmi Szemle, 2014
2014/5 - VIKTOR PELEVIN - Simándi Csaba: A nagy ébredés (tanulmány)
VIKTOR PELEVIN vetkezőkben a megkísérlem felvázolni a Csuang-ce- és a Pelevin-mű kapcsolatait. Pjotr Puszta, ahogy Csou is, saját csapdájába került, azaz nem tudja megkülönböztetni az álmot a valóságtól. Az 1990-es években játszódó síkon pszichiátriára kerül, ahol Timur Timurovics, az orvos speciális terápiát alkalmaz páciensei - köztük a hős - kezelésére. Legkülönlegesebb betege éppen Pjotr, akit a doktor a kínai gondolkodókhoz hasonlít: „egész világszemléletük arra épül, hogy valamiféle aranykortól a sötétség és a nehéz idők felé tartva hanyatlik a világ” (56.). Ez összecseng a tao- izmus egyik alapvető nézetével, mely szerint az aranykor elveszett a múltban a kategóriák megjelenésével, az ember öntudatra ébredésével. Csuang-ce így ír erről: „Az ősi idők embereinek bölcsessége a végső határig hatolt. [...] Végső és tökéletes tudás volt ez, nem lehetett hozzátenni semmit. [...] Ahogy helyeslés és tagadás felütötte fejét, a Tao csorbát szenvedett” (II/4, 17.). Csuang-ce más módon is megidéződik ebben az álomban. Pjotr Puszta költő, és egyik kötete az Én császárságának dalai címet viseli, melynek szemantikai változata Csuang-cénál a XII/3-ban található. Ez „a maga valójának királya”, a Tao útján járó ember, aki „a mélységes sötétben [...] lát derengő fényeket, a hangtalan csendben [...] hallja a harmóniákat. [...] A legszellemibb szellemet is képes teremtő nedvvé formálni” (XII/3, 100.). Puszta kötetének címe a regénybeli szimbolikus Belső-Mongóli- át és az ott fellelhető „sehol lévő trónt” vetíti előre, mely a szöveg szerint magában az emberben található. Puszta célja ennek az ürességnek az elérése, de ezt csak később, Csapajev segítségével lesz képes felismerni. A főhősnek saját rémálmain túl három beteg mániáját kell a pszichiátria terápia során álomszerű valóságként megtapasztalnia: Mariáét, Szerdjukét és Vologyinét. Mariát a Nyugatot szimbolizáló Arnold Schwarzenegger iránt érzett szerelme sodorja pusztulásba, Szerdjukot a japán kultúra iránt rajongás vezeti a szeppukuig, vagyis a rituálispszichológiai öngyilkosságig, Vologyin pedig kábítószerek segítségével vált ki a megvilágosodáshoz hasonló állapotot, mely a bódulat elmúltával egyidejűleg véget ér. Egyik alternatíva sem az a pusztaság, amit Pjotr Puszta keres. Puszta másik álma az orosz ezüstkor végén, a polgárháború idején játszódik. A hős egy véletlen folytán 29
