Irodalmi Szemle, 2014
2014/5 - VIKTOR PELEVIN - Vass Annamária: Pelevin ismétli önmagát? (tanulmány)
VIKTOR PELEVIN Az irodalomkritika gyakran azért marasztalja el Pelevint, mert túlmagyarázza metaforáit. Amire az olvasó boldogan ráismer, amit nagy fölfedezésnek tart egy szövegben, azt biztos, hogy pár oldallal később Pelevin maga is szépen kifejti. Néha egyenesen úgy tűnik, mintha ezzel szándékosan bosszantani kívánná olvasóit, akárcsak a már fent említett Sigmund a kávéházban vagy Nyika című elbeszélésekben. Pelevin a tolsztoji elveket sem igyekszik különösebben elrejteni a szövegben. Persze azért jelentős mértékben eltorzítja, átértelmezi azokat. A tolsztoji egyszerűsödés kívánalmát kiterjeszti az egész tolsztoji filozófiára is, amelynek tanításai így nem lesznek többek, mint egy fordulatokban gazdag akciótörténet szüzsés elemei. Kétségtelen, hogy így az eszmék (így például a „ne állj ellen a gonosznak erőszakkal”) üzenete Pelevin iróniájának áldozatává válnak, mégsem a tolsztojánizmus degradációja ez, mert Pelevin a lehető legkomolyabban veszi Tolsztoj egész filozófiai rendszerét azzal, hogy még ha újraírja is, a logikáját pontosan követi. Tolsztoj kizsákmányolásról alkotott gondolata a regény egyik kulcseleme lesz. T. gróf Knopf rendőrségi ügynök elől menekül, mikor „megjelenik” előtte Ariel, aki demiurgoszként, a T. gróf életét író ötfős brigád vezéreként mutatkozik be neki. T. gróf megtudja, hogy ő nem más, mint egy regény főhőse, melyet Ariel és csapata ír. A T. grófról szóló regényben a néhol látszólag sehogy vagy csak alig összefüggő jelenetek egyetlen szervezőeleme az anyagi érdek: a gróf életébe az éppen aktuális piaci igényeknek megfelelően íródik hol egy kis romantikus, hol egy kis véres-kaszabolós jelenet. Az önmagáról mit sem tudó T. gróf csak a vele kapcsolatba lépő személyek révén sejti meg azt, hogy az ismeretlen, „fülemülés” Optyina- puszta felé kell tartania. Kalandos küzdelmei során azonban a történetszálak annyira összekuszálódnak, hogy már az sem világos, szó lehet-e egyáltalán arról, hogy Knopf ellen küzd? T. gróf nem annyira személyek, mint inkább a kizsákmányolás ellen harcol, vagyis megpróbál felülkerekedni Ariel pénzéhes csapatán, hogy önmaga urává válhasson, és ne csak hamis én-érzet töltse el. Így léphet fel cselekményszervező erőként a kizsákmányolás tolsztoji gondolata, pontosabban a kizsákmányolás elleni küzdelem, amely a gróf egész életútját meghatározza. Tolsztoj elképzelésére direktebb utalást is tesz a szöveg, T. gróf 25
