Irodalmi Szemle, 2014

2014/1 - KULTÚRA ÉS EVOLÚCIÓ - Péter Árpád: Beszéd-fosszíliák. Az evolúció-diskurzus rétegei (tanulmány)

14 Danikén, 1989. 52.

15 Campbell, 1986. xxiii

mozgásban tartja a logika által determinált eszköztárát. Ezekkel a diskurzív és performatív instrumentumokkal pedig arra törekszik, hogy áttekinthetővé, láthatóvá tegye ezt az alapvető tisztázatlanságot, logikai szempontból nyitott problematikát, beismervén ugyanakkor, hogy képtelen kivitelezni annak értelmezését, és emiatt korlátozódik kizárólag a felmutató gesztusra.

Ez a láttatás azonban rendelkezik egy olyan irányzattal, amely mind az etika, mind a logika, mind pedig az evolúcióteóriák szempontjából lehangoló eredményekkel „büszkélkedhet”. Gondolom, itt is elegendő, ha az Erich von Däniken-vonulatra gondolunk és az ő sajátos szakrálitás-újjáértelmezését említjük - mely újjáértelmezés, nota bene, az evolúcióteória alapjait is megteremti, annak saját eszközeivel, hiszen létrehoz egy olyan lét-teremtőt, pontosabban „lét-generátort”, amely illeszkedik a kulturálisan elfogadott logikai és biológiai keretekbe, viszont egyetlen hiányossága az, hogy (feltételezett) egzisztenciájára kizárólag a Danikén által újraértelmezett kultúra-alapító kulturális tényezők szolgáltatnak „bizonyítékot”. Sajnos azonban ezek a konstrukciók ugyanazokkal az eszközökkel el- bonthatóak, amelyekkel szerzőjük felépítette őket, éspedig logikával és különböző kulturális sztrátumok egymásra vetítésével. így például Dániken bizonyítottnak tekinti az óriások létezését, csak mert azok számos különböző kultúra mítoszaiban felbukkannak,14 ugyanakkor nem gondol arra, hogy ezek lehetnek akár az emberi psziché sajátos narratív kivetítései is, amelyek viszont tökéletesen egyeztethetőek az érvényben lévő kulturális tájékozódási elvekkel. Joseph Campbell, Dánikennél jóval meggyőzőbb érvarzenált felvonultatva, kifejti, hogy a mítoszok tulajdonképpen nem szó szerint értendőek (mint ahogyan azt svájci szerzőnk erőlteti), hanem olyan trópusokként interpretálandó- ak, melyek az észlelés számára nem közvetlenül hozzáférhető doméniumok kérdéses területein történő orientációt segítik elő.15

Ugyanakkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül azokat sem, akik az evolúció origóját, akárcsak vitatott németajkú szerzőnk, szintén planétánkon kívül keresik.

24