Irodalmi Szemle, 2014

2014/4 - ÍZLÉSEK ÉS POFONOK - Soóky László: Egyfelvonásos kétfelvonásos (a Komáromi Jókai Színház Az arany ára című előadásáról)

ÍZLÉSEK ÉS POFONOK

Soóky László

Egyfelvonásos

KÉTFELVONÁSOS

A KOMÁROMI (OKAI SZÍNHÁZ AZ ARANY ÁRA CÍMŰ ELŐADÁSÁRÓL'

Bereményi Géza (Az arany ára szerzője s a komáromi előadás vendégdramaturgja) piaci játékként jegyzi színdarabját, ami nem műfaj, mint ahogyan a kereskedelmi játék sem az, meg az Istennel való szembeszegülés sem. A játéktér valóban egy bizonyos piacon található elárusító hely, annak környéke s vonzáskörzete, mely tágabb értelemben (értelmezésben) a Teleki piactól Berlinig, Bécsig, Moszkváig vagy éppenséggel Amerikáig ér. A játékban lepergő idő a magyar történelem egy szelete, 1945 tavaszától vélhetően a hatvanas évek közepéig.

A játék kezdetén a főszereplő Monori Sándor (Tóth Tibor, Jászai Mari-díjas) negyvenöt éves, a piac „keresztapája”, élet és halál ura, orgazda, aki a Nyikoláj nevű orosz tiszt (Skronka Tibor) által összeraboltatott műkincseket, lakberendezési tárgyakat, bundákat, ékszereket raktározza, és abban a hitben él, hogy ezt a töméntelen kincset legalább mutyizva átmentheti a még bizonytalan, de megállíthatatlanul közelgő új világ piacára. Nyikoláj viszont másként gondolkodik: mielőtt Berlin felszabadítására indulna, náci- inges pribékjeivel ronggyá vereti Monorit s a Monorihoz közel állókat, evakuáltatja a rab- lott kincseket, és Monorit megalázza. Miután a briliánsok, amelyekről mindketten tudnak, nem kerülnek elő, Nyikoláj elmondja azt a néhány kulcsmondatot, amely mind Monori *

életének, mind Magyarország háború utáni történetének alapvetője: „Sándor, Sándor. Szerencsés ember vagy te, hogy sietek. De visszajövök Berlinből. És te tartozol nekem. Azért nem lőlek le. Visszajövök és odaadod. Csókolj meg. Ne felejts el, Sándor.”

Bereményi (köztudottan) az Eldorádó című film (1988) forgatókönyvét írta át színpadra, s minden igyekezete ellenére Az arany ára színpadra áttelepített Eldorádó lett. Ez egyáltalán nem baj. Akik nem látták a filmet, nincs összehasonlítási kényszerük, sem szereplőkben, sem meseszövésben, akik pedig látták, nem bánják, hogy mindkét változatot megnézték. Negyven jelenetből áll ösz- sze a dráma, a negyvenegyediket, Monoriné (Holocsy Krisztina) fohászát toldaléknak tekintem.

Negyvenegy etűd. Attól izgalmas a dramaturgiája, hogy a fentebb idézett Nyikoláj- Monori konfliktust, valamint a Skultétivel (Mokos Attila) folytatott nagy alkut s üzletkötést kivéve minden, a dráma építkezését meghatározó esemény a játéktéren kívül történik meg: Poremba meggyilkolása, az ÁVO, a Párt, a gyermek születése, a lehetőségként létező Isten Monori általi nyomatékos tagadása s az Isten felé irányuló folyamatos bizonyítási kényszere.

Színháztörténeti szempontból érdemes megemlíteni, hogy a Monorit alakító Tóth

* Az előadás bemutatóját 2014. február 21-én tartották a Komáromi Jókai Színházban. - A szerk.

92