Irodalmi Szemle, 2014
2014/1 - KULTÚRA ÉS EVOLÚCIÓ - Péter Árpád: Beszéd-fosszíliák. Az evolúció-diskurzus rétegei (tanulmány)
kozunk, amely archeológiái „bizonyítékok” sajátos értelmezésével próbálja érvényteleníteni a fajfejlődés keretelméleteit. Mi egy francia fordítást konzultáltunk, amely, többek között, egymás mellé helyez - vagy vél helyezni - dinoszaurusz- és emberi lábnyomokat,11 vagy pedig egy kalapácsot „illeszt” több millió éves kövületekbe12 stb., ám az ilyen próbálkozásaival nem tudja megbontani az amúgy is folyamatosan rostálódó bizonyítékbázisra alapozó evolúcióelméletet, hisz, mint bevezetőnkben leírtuk: annak épp az a sajátossága, hogy szervesen együtt tud fejlődni bizonyítékaival, esetenként azok érvénytelenedésével, anélkül, hogy valaha arra legyen kényszerítve, hogy megkérdőjelezze önmaga érvényességét. Ezzel szemben a kultúra keretbeszéde folyton önmaga és komponensei érvényességére reflektál, amiatt, mert integrálja az etikai dimenziót is, míg az evolúcióelmélet kizárólag az etika közvetlen, organikus vonatkozásaira figyel, emellett a morális jellemzőknek kizárólag a humán eredetű „kulturális szuprasztrátumban” van értelme, míg az evolúció elmélete arra is választ keres, hogy az etikus magatartásnak milyen biológiai kondicionáltságai lehetnek. James M. Scott friss traktátusában kifejti, hogy a biológiai késztetések tudatos ellenőrzése, valamint a közvetlen (érdek)kör- nyezetben lévő emberekkel szemben érzett empátia generalizálása, érdekfüggetlen érvényesítése haladhatja csak meg az evolúció kondicionáltságait.13 Ügy tűnik, hogy ez az egyetlen dimenzió, amelyben a kultúra transzcendálhatja az evolúciós megalapozottságát, ahol olyan paradigmatikus ugrást hajthat végre, amely nem tépi el a még megfejtetlen életeredetbe kapcsolt, diskurzív és tényszerű gyökereit. A kultúra diskurzív és performatív viselkedése viszont analóg az evolúció változáselvű működésével. A kultúra, annak ellenére, hogy tudatában van: egyelőre nem áll rendelkezésére megfelelő eszköztár saját alap- problémáinak felderítéséhez (tehát az élet eredetének felkutatásához), mégis (az egyéb jellegű alkotóelemek létezési módjának magyarázatához hasonlóan) ebben az esetben, tehát a Kezdet vonatkozásában is, folyton 11 James, 2011. 198. 23
