Irodalmi Szemle, 2014

2014/4 - Benkő Krisztián: Szivárvány. Kölcsey Ferenc: A pávatollhoz (tanulmány)

9 John Keats versei. Ford.: Nemes Nagy Ágnes, Budapest, 1975, Európa. 322-323.

10 Péter Ágnes: i. m. 6.

11 Vö. Földényi F. László: Newton álma. Blake Newtonja. In uő: A festészet éjszakai oldala. Pozsony, 2004, Kalligram. 502-503.

„Roppant szivárvány volt egyszer az égen: szövetét tudjuk — számon tartja régen a mindennapi dolgok lajstroma.

Angyal-szárnyat lenyír a filozófia, rejtélyt szabályba tör, s szellem-lakott eget kifoszt (...)”.9

Péter Ágnes írja a témáról szóló, már említett könyvében, hogy a „romantikusok igazságigénnyel léptek fel. A szivárvány számukra nemcsak a Newton által leírt fény- részecskék pontosan kiszámítható elhelyezkedése a matematikailag meghatározható térben, hanem a szemlélő általános érvénnyel nem rögzíthető tapasztalatait, emlékeit, asszociációit [...] tömörítő »jel«”.10

Hogyan jelennek meg a színek Kölcsey Ferenc versében? A felvezetést - „oly sokféle színe / Van, mint az ég fényes napjának” - folytatva, a negyedik strófában már így fogalmaz: „szépségednek/ Neveltetnek kellemei / Amint vegyíttetnek fényednek / Sok színei”. A szöveg értelmezőjét éveken át foglalkoztató kérdés, a három esztétikai kategória: a szépség, a fenség és a grácia viszony- rendszere (többek közt Friedrich Schiller, Heinrich von Kleist, Edmund Burke, Ungvárnémeti Tóth László és Kisfaludy Károly kapcsán) egyértelműen megjelenik a versben - de ezúttal ezeken a pontokon érdekesebb, hogyan tűnik át a költemény a pávatoll iránti hódolatból a fénytan csillagászati témájába. ,,[A] színes világnak/ Sokszínű ragyogyás”-a feszültségbe kerül a Napba „visszavegyülő” sugarak képével, és mindezt végül a hímpáva Daphné- szemei keltette, hitelesnek aligha nevezhető izgalmat egy tudománytörténetileg egzakt kifejezéssel hűti le, hiszen a „rezgő fény” kifejezés utal arra, hogy a fény elektromágneses hullámok rezgéséből keletkezik. így a Naphoz közelebb keringő, nagy hőmérsékletű, a Földről az egyetlen szabad szemmel is látható bolygó említésének - „az esthajnal tüzének / Sugárai” - különösen jelentős távlati perspektívákat tár föl.

Kölcsey Ferenc A pávatolihoz című költeményének legfőbb eredetisége, hogy valójában Blake Newtonról készült rajzának alapvetését fordította visszájára, amikor egy fiktív „Daphné” iránti szerelem megéneklésekor - a szocializációs kényszer által megkövetelt norma hatására - engedte beszüremkedni versébe a varázstalanító tudomány newtoni elgondolásait.11

82