Irodalmi Szemle, 2014
2014/4 - Soóky László: Harcos békeidők (dráma)
Ez nagyon fontos volt, hogy akkor ott voltam, és ezt el is akartam mondani. (Módszeresen kinyitja a bőröndöt, s a számos kacat közül kiveszi a dobot s a két dobverőt) Nagypapa: Mi az, hogy magam volnék! La! He?! Bicskás: Nem tudod? Nagypapa... hogy te mekkora balek vagy! Én vagyok a Názáreti II. Kartaly úr: (a Júdásokhoz, számonkérőn) Kimaradtam valamiből, fiúk?! Elmondanátok, hogy mi a nagy helyzet, és hogy miért fizetlek benneteket?! Vagy rosszul foglaltam volna össze a konspiráció leglényegesebb pontjait? Ki ez a figura itt? Ki ez a valaki, aki Názáreti II-nek mondja magát? Júdás I: Az a nagy helyzet, Főnök, hogy valószínűleg az, akinek mondja magát... De mi ezt nem tudtuk, csa-ak... Kartaly úr: Nocsak, micsak? Júdás II: Az úgy volt, hogy a minap a másik főnök elejtett egy-két szót, valami olyant emlegetett, hogy az egyszülött fia ikertestvére... s tán el kéne tenni láb alól, hogy működjön a feltámadás... Kartaly úr: Értem... és, ha eltettétek, akkor hogyhogy itt van s kavar. Júdás I, II: Eltettük, feltámadt... eltettük, feltámadt, eltettük... Kartaly úr: Feltámadt... Mi az ördög! Bielokosztolszky Úr: Lám, lám, milyen raffináltan alakulnak a dolgok.. Azt réges rég tudom már, hogy a Kódory a Jóisten, de, azt, hogy a Kartaly lenne az ördög, álmomban se gondoltam volna. Kartaly úr: Ne szólj senkinek. Bielokosztolszky úr: Aztán miért ne szólnék? Kartaly úr: Azért, mert kivágom a nyelved. Például. Bielokosztolszky úr: Jó, akkor nem szólok. Mégsem értem, miért mondtad azt, hogy spontán merevedésed van? Kartaly úr: Azt mondtam volna? Tudod, olykor összevissza beszélek. Most például azt mondom, hogy elmegyek. II. lány: Ó, ördög úr, volt idő, amikor én is gyakran elmentem, képzelje, volt úgy, hogy csak összebújtam valamelyik emberemmel, és folyamatosan elmentem. Úgy is volt, hogy vissza se jöttem, csak elmentem. Maga volt már úgy? Vagy, ha akarna lenni, szóljon nyugodtan... Maga is úgy érzi, hogy ondónevelő ez az idő? {Talapka csendőr odakúszik Grajszky bácsihoz) Talapka csendőr: Azonnal vedd elő a kirakodási meg a dobolhatósági engedélyedet, mert tényállás van. Grajszky bácsi: (bizalmaskodva) Csendbiztos úr, hát nem emlékszik? Maga szervezett be engem a hálózatba. Aztán, amint benéztem egy szoknya alá, fejbe rúgott egy lipicai cső- dör, Plútó volt a neve. Most éppen haldoklóm. Emlékszik, csendbiztos úr? A hálózat, meg maga, meg én... Micsoda idők... Kartaly úr: Nem elmegyek, hanem megyek el, a Júdásokkal... Bielokosztolszky úr: Muzsikáljak, Kartaly? Vagy csak egyszerűen elhúzzam a nótádat? Géza úr: Látom ám, hogy miben sántikálsz, Kartaly! Ha elszabotálod a feltámadást, leszállók, és véged! 67
