Irodalmi Szemle, 2014
2014/4 - Soóky László: Harcos békeidők (dráma)
A tájban megjelenő és beszélő személyek: Kódory úr, kocsmáros, Jóisten Kartaly úr, jólnevelt halott, Sátán Nagypapa, valahonnan útban van valahova Bielokosztolszky úr, vak tangóharmonikás, állami ítéletvégrehajtó Bicskás, hol halott, hol a feltámadásfélben lévő Názáreti II Finta úr, néhai asztalosmester és költő Nagyláb, nagytermészetű fuvaros Géza úr, égi postás és sokszoros hősi halott Talapka csendőr JúdásI Júdás II Festő cimbora Bumbuci asszonyság I. ÉS II. LÁNY Grajszky bácsi Kovács 12 József, égi cigányprímás Nagymama hangja a távolból Számos arra járó némber Sírásók Civil, temetőt járó emberek, gyerekek ELSŐ RÉSZ I. JELENET Temetőkapu, temető, sírok, gesztenyefa, buxus, kőangyalkák, a magasban eget járó bicikli. Ezek mellett az is bizonyos, hogy mindegyik játszó réges rég halott már. Ki az első, ki a második nagy háború hősi halottja, de akad köztük olyan is, akit kocsmában szúrtak le lányért, magyarkeresztes bugylibicskával. Az bennük a közös, hogy az eredendő biztatás alapján, ki-ki a maga habitusa szerint várja a feltámadást. Bielokosztolszky úr, a vak tangóharmonikás, kirakja Hohnerjét a sír peremére, majd maga is előmászik szuszogva. Fehér botjával kopogtatva a temetőkapu elé ér, ott leül egy magával hozott háromlábú vadászszékre. Nagyláb éppen kikönyököl az egyik sírból, cigarettát sodor, rágyújt, odafönn, az égi biciklin ülve Géza úr bőszen pedálozik. Valahol nagyon messze valaki harmonikázik egy végtelenül szomorú első háborús katonanótát. A tájba belép Kódory úr (Jóisten), állványos gukkerrel gukkerez. Különböző irányokból megérkezik Júdás I és Júdás II; pontosan úgy néznek ki, mint két spicli. A játék idején civilek, hozzátartozók, gyerekek és felnőttek járják a temetőt, gondozzák a sírokat, mécsest, gyertyát gyújtanak, 47 Harcos békeidők (KESERÉDES |ÁTÉK EGY BIZONYOS ТА | В A N )
