Irodalmi Szemle, 2014

2014/1 - KULTÚRA ÉS EVOLÚCIÓ - Marosán György: Mi vár ránk a kulturális evolúció szemszögéből? (tanulmány)

át a társadalmat, hanem az intézményi forradalom, a tulajdonjog kialakítása, tudomásulvétele és általánossá tétele tette lehetővé a mezőgazdaság növekvő alkalmazását és a városi civilizáció létrejöttét.

A XXI. SZÁZAD TÖRTÉNELMI PERSPEKTÍVÁJA

A fenti cikkekkel csak jelezni kívántam: a kulturális és társadalmi jelenségek a jövőben akár kísérletileg is vizsgálhatóak lesznek. Ám nehéz lesz megszokni, hogy a kulturális evolúció logikája gyakran a józan ésszel ellentétes következtetésekhez vezethet. Vegyük példának a mindig is sokakat érdeklő kérdést: milyen társadalom lesz sikeres a jövőben? Ha a kulturális evolúció talajára helyezkedünk, le kell mondanunk arról, hogy mindenkire kötelező érvényű utópiákat konstruálhassunk. De épp így nem hivatkozhatunk kedvenc filozófusunk vagy politikusunk minden vitán felül állóként felmutatott erkölcsi szabályrendszerére sem. Inkább, mint egy biológus, vagy mint a csendes-óceáni szigetek benépesedését vizsgáló Jared M. Diamond, azt kell vizsgálni: milyen lesz az a környezet, amelyben az emberiség, szűkebb otthonunk, Európa vagy éppen hazánk keresi a helyét. A környezet írja elő ugyanis, milyen problémákkal szembesül az egyén és közössége, és így a környezettől függ, ezek a problémák milyen társadalmi szabály- és intézményrendszer segítségével oldhatók meg hatékonyan.

Ma már nem vitatható: az elmúlt évszázadokban a legsikeresebb társadalmi formát az európai fejlődés fő vonalába tartozó - piacgazdasággal rendelkező és demokratikus - társadalmak valósították meg. Sikereiket jellegzetes intézmények - a jog, a piac, a tulajdon, a demokrácia, a tudomány, a vállalat, a jóléti állam - biztosították. Az intézményeket az emberek az adott környezet által felvetett problémák hatására „barkácsolták” részben a kéznél levő, részben újonnan alkotott szimbólumokból, szabályokból, szerepekből, narratívákból.