Irodalmi Szemle, 2014

2014/1 - KULTÚRA ÉS EVOLÚCIÓ - Marosán György: Mi vár ránk a kulturális evolúció szemszögéből? (tanulmány)

KULTÚRA ÉS EVOLÚCIÓ

Vagyis, az ember a környezet lehetőségeire válaszolva épít ki egyre újabb szabályokat, hoz létre egyre komplexebb intézményeket, és ahogy előbbre jut, ha kényszert érez és lehetőséget lát, újabbakkal kísérletezik, és ha azok beváltak, megtartja őket. A „nyugati” sikerek alapja éppen a közösségeket körülvevő, nagy változatosságot mutató környezet volt: sok önálló állam, vállalatok, eszmék és gondolatok léteztek egymás mellett, és ezek szabadon versenghettek. Gyorsan és tömegével születtek új kulturális mutációk, és versenyükből - kinek ez a festmény, bútor, kalapács vagy a szólásszabadság tetszett, kinek egy másik - fokozatosan szelektálódtak ki a legjobbak. A kulturális evolúciónak azután van még egy nagy előnye a biológiaihoz képest: többnyire nem mi pusztultunk bele a szelekcióba, helyettünk szokásaink, gondolataink, ötleteink vesztek oda.

Ebben a környezetben - Weöres Sándor ismert mottója szerint: „Alattam a föld, felettem az ég, bennem a létra” - az ember önmagát építette egyre fejlettebbé. A legsikeresebb szokásokat és gondolatokat, termékeket és intézményeket le lehetett másolni, el lehetett tanulni, tovább lehetett gondolni, és így formálódott tovább a társadalom. Ám, miközben az ember hozzáigazította magát környezetéhez, fokozatosan újraformálta azt, és ezzel ismét változásra kényszerítette önmagát. Egyre újabb problémák vetődtek fel, amelyekre új kulturális válaszokat kellett adni, amelyek hol sikeres megoldásoknak, hol kudarcoknak bizonyultak, de ezek az új válaszok egy-egy újabb lépcsőfokot alkottak az ég felé vezető létrán. És a „csak azt szabad, ami megengedett” elve fokozatosan átvezetett a „mindent szabad, amit a törvény nem tilt” elvéhez. így jött létre az a gazdasági és politikai intézményrendszer, amely végső eredményként kulturálisan fejlett, politikailag demokratikus, szociálisan - viszonylagosan - egyenlő és dinamikusan fejlődő társadalmakat hozott létre.

A XXI. század válságai egy precedens nélküli helyzet kialakulására utalnak. Az egyes társadalmak, sőt az egész emberiség ismeretlen terepen, bizonytalan jövő felé halad. A régi korok intézményei és kulturális vá17