Irodalmi Szemle, 2014
2014/2 - ÍZLÉSEK ÉS POFONOK - Féjja Sándor: Némi örökkévalóság (Szilágyi Varga Zoltán A jókedvű örmény temetése című animációs filmjéről)
дшягашнпнн F É J J A SÁNDOR NÉMI ÖRÖKKÉVALÓSÁG Szilágyi Varga Zoltán A jókedvű ÖRMÉNY TEMETÉSE CÍMŰ ANIMÁCIÓS F IL MI É RÓ L Puha hópihék hullnak emitt, ködfátyol lomhán ereszkedik le amott, másutt derengő pára lebeg. Megkapó szépségű, emlékezetes rajzfilmképek ezek, amint a különleges fények színes játéka, a csillogón rezgő esőcseppek és sejtelmes árnyak látványa is az, valamint lenyűgözőn nézővonzók az ismeretlen eredetű hangzások, visszhangok, talányos zajok, zörejek. Említett hó nem a Gulácsy Lajos festette, a Hold és Japán között „fellelhető” Nakonxipánban, hanem Ju- rij Norstein varázslatos animációs világában hull alá, ott, ahol könnyű pára simogat, csillagok fénylenek és a mesék is atmoszferikus, látomásszerű képsorokkal mesélnek nekünk. Idézett festmény persze végérvényesen mozdulatlan (Nakonxipánban hull a hó, 1910 körül), a rajzfilm pedig levetítésekor/sugár- zásakor folyvást mozog(ni látszik). A szóba hozott példák egyike sem csizma az asztalon. Apropó csizma! A mozgóképi formanyelv és dramaturgia fejlődését kutatván, Szergej Eizenstein írta le, hogy „minden a csizmával kezdődött”. Nevezetesen úgy s akkor, ahogy s amikor a filmrendező egy uniformist viselő férfi csizmájának közeli plánját és nyikorgásának hangját különválasztotta egymástól. Tette ezt azért, hogy nézőjének a csizma képére és/ vagy hangjára reagáló ember arcának érzelemtükröző mimikáját mutassa meg. E montázst látva értelmezhette, továbbgondolhatta a befogadó, mi zajlik le a filmcselekmény (fő) hősében. Efféle „különválasztó” képkapcsolások teremtették meg A jókedvű örmény temetése című rajzfilm autonóm világát. Megadta s igencsak megérdemelten adta meg a módját a Kecskemétfilm Kft. és az Uránia Nemzeti Filmszínház annak, hogy egy szerző eredetiségéhez, művészeti értékéhez méltóan: díszbemutatón (Budapest, 2013. szeptember 30., 19 óra) mutatkozzék be publikumának A jókedvű..., Szilágyi Varga Zoltán 28 perces animációs alkotása. A nézők figyelmébe Orosz István Kossuth-díjas grafikus, filmrendező ajánlotta ezt a filmet, az ünnepi hangulatot Herczku Ágnes és zenekara tette bensőségesebbé. Rácsodálkozó ámulatomból a film végét követő, szűnni nem akaró közönségtaps segített valamelyest felocsúdnom. Lenyűgözött, már-már a zsöllyéhez szögezett az országosan debütáló műalkotás. Új opusszal lett gazdagabb az egyetemes filmanimáció. Elfogult volnék? Nem hiszem. Régóta nézek, látok animációs filmeket, az idevágó szakirodalmat is tanulmányozom. Egyaránt megfogott engem A jókedvű... szépirodalomból adaptált-átköltött történetének szellemisége, a választékos mozg(at)ású karakterek humánuma; és számos egyéb jelenet: emblemati- kus helyszínek, beszédes szituációk, sajátos képiséggel belakott zárt terek, átlelkesített természeti miliő. S mi tetszett még? Végül is az esztétikai többletet kínáló, harmonikus ritmusú képváltások örömadó sokasága. Mindegyikük ízig-vérig animáció, hitelesítve 82
