Irodalmi Szemle, 2014
2014/2 - Grendel Lajos: Néhány gondolat... Száz Pál Halott föld, halott lányok című kötetéről (esszé)
Hl Grendel Lajos Néhány gondolat... Száz Pál halott föld, HALOTT LÁNYOK CÍMŰ KÖTETÉRŐL Bizonyos szempontból rendhagyó no- velláskönyv Száz Pál új kötete, ugyanis a gondolkodó ember áll a középpontjában, igen csalafinta módon. Szó sincs esszénovellákról, sokkal inkább rejtett üzenetekről, egy-egy utalásról, egy-egy jelentéktelennek tűnő mondatról, amelyre ha nem figyel oda az ember, máris elsikkadt az írás lényege. Például: „Tulajdonképpen semminek nincs értelme. Örök vakságra vagyunk kárhoztatva” (75., Triptichon). Vagy egy másik: „Mindig jönnek, és én mindig megyek. [...] Különben is, mit számít az idő - a tény maga, annak ismétlődése” (99., Fény). A nouveau románnál kacérkodó szerző alaposan rácáfol a nouveau románra. A szinte mértani pontossággal leírt tárgyi világba egyszer csak betolakodik egy esszébe illő mondat, és ezzel más irányba tereli az olvasót. Az író vezeti az olvasót, mondhatni, az olvasó rábízza magát az íróra. Aztán már nem vezeti. Az utolsó pillanatig az olvasó szeme be van födve. A létezés kérdése előbbre való a tárgyi leírásnál, s az esztétikum - ez az író bravúrja - a legtöbb esetben nem szenved csorbát. Az esztétikum és a létezés kérdésének összhangja teremti meg azt a kapcsolatot, amivel a novellák élni kezdenek, s így nem maradnak halva született csecsemők. A nouveau roman így alakul át tiszta geometriából élővé. Az Arcadia volt a szerző első kötete - fölfigyeltek rá többen is, és csupa jó kritikát kapott. Na - Magyarországon. Itt, Szlovákiában, csönd vette körül. Szóval az Arcadia a szerző első kisregénye. A Daphnis búsongá- sa, avagy a setét Arcadia olyan esztétikailag figyelemre méltó mű, amelyet nálunk tíz évenként egyszer, ha írnak. A most megjelent második kötet egyik fő kérdése, hogy megerősíti-e az Arcadia kapcsán mondottakat, vagy éppen ellenkezőleg, csalódást okoz? Nos, a Halott föld, halott lányok bizonyítja, hogy Száz Pál minden írására oda kell figyelni, mindenekelőtt a gondolatiságára, mert az erősen elüt a pályakezdők sablonjaitól. A kötet első három szövege novella, hogy így mondjam. A másik három szöveg viszont teljesen újszerű. Lehet, hogy az öndefinícióra tett kísérlet tétova irodalma? Mit kezdhetek a novellával, vagyis mi az, amivel kezdhetek valamit, mégha ez nem is lesz teljes értékű novellává átformálva. Mert, bármilyen különös, a regényhez képest a novella is „fejlődő” műfaj, csak a regényhez képest lassabban fejlődik. A regény szertelenségeihez képest a novella óvatosabban halad. Nos, biztos, ami biztos: a novellán nagyon el lehet csúszni. Könnyen észrevehető, hogy Száz Pál novelláskötete két részből áll, noha cikluscímek nem választják el a két részt. Az első rész a bejárt ösvény, még ha nem is nagyon tülekedtek rajta. Borges, Cortázar, Virginia Woolf... Szóval itt-ott ismerős, az olvasónak, ha tényleg olvas, jóval több a kapaszkodása. 78
