Irodalmi Szemle, 2014

2014/2 - JAPÁN SZEMLE - Mátrai Titanilla: Szamurájok és kísértetek, avagy erkölcs és erkölcstelenség Japánban (tanulmány)

mutatja be, ahol hűség nem létezik, a halott nem számíthat arra, hogy a hátramaradottak megbosszulják halálát, így kénytelen visszatérni kísértetként, hogy saját maga álljon bosszút az elszenvedett sérelmekért.

KÍSÉRTETEK JAPÁNBAN

Kísértetekkel, szellemekkel a japán irodalomban a kezdetektől találkozhatunk, olyan Heian-kori (794-1185) művekben, mint a Gendzsi monogatari' (XI. század) vagy a Kondzsaku monogatari2 (összeállítva a XII. században). Később mesék, képeskönyvek és fametszetek tették meg gyakori témává a kísérteteket. A Muromacsi- kortól (1333-1573) a nó-színház, majd az Edo-kortól (1603-1867) a kabuki-színház is előszeretettel dolgozott fel természetfeletti lényekkel foglalkozó történeteket, azonban a kísértettörténetek az Edo-korban váltak igazán széles körben népszerűvé, abban a korban, amikor Japán az évszázados polgárháborús korszakot lezárta, és az országban gazdaságilag és társadalmilag egyaránt nyugodt, békés korszak kezdődött.3 Az Edo-kor előtt a szellemek, kísértetek a pokolbeli szenvedéseikről meséltek, szerepük a megtisztulásukért, megváltásukért való könyörgés volt. A nóban a pokolban szenvedő szellemek gyakran emberi tulajdonságokkal felruházott esendő lényként jelennek meg, akik kérik az élőket, hogy imádkozzanak értük, hogy csökkentsék szenvedésüket. Ezzel szemben az Edo-kori kísértetek elsősorban a tömegek szórakoztatására szolgáltak - nemcsak magával a történettel, hanem a kísértetek váratlan, meglepő, sokszor félelmetes megjelenítésével, illetve természetfeletti mivoltukat bizonyító mozgás- és színpadtechnikai megoldásokkal.

Ahogy Sumpter rámutat, bár léteznek férfi kísértetek Japánban, a női kísértetek vannak túlsúlyban. Ez minden bizonnyal a női léthez köthető tisztátalansággal (Japánban ebbe a kategóriába tartozik például a menstruáció mellett a gyerekszülés is) magyarázható, melynek állapotában a nők könnyebben változnak kísértetté.'1 A jocujai kísértettörténet esetében is közvetlenül gyermekszülés után láthatjuk Oivát, amiből nem tud felépülni. Ekkor a nőt megmérgezik, majd egy véletlen balesetben meghal, így nem meglepő, hogy az amúgy ártatlan, a kor elvárásai szerinti ideális nő kísértetté változik.

' Például Gendzsi egyik szerelme, Rokudzsó Mijaszudokoro, aki élőként is. és halála után is megjelent kísértetként.

2 Lásd, néhány korábbi cikkemben: Mátrai Titanilla: Siiuió Kane- to Rasómonja. Filmszem II/1, 2012. április. 5-25.

3 Sumpter, Sara L.: From Scrolls to Prints to Moving Pictures: Iconographie Ghost Imagery from Pre-Modern Japan to the Contemporary Horror Film. Explorations, 2006. 5.

4 Uo. 9.