Irodalmi Szemle, 2014
2014/2 - JAPÁN SZEMLE - Mátrai Titanilla: Szamurájok és kísértetek, avagy erkölcs és erkölcstelenség Japánban (tanulmány)
JAPAN SZEMLE 5 Л jelenetet, amikor egy no egy férfi haját fésüli, a kabukiban kamiszukinek {komi = haj, szuki = fésülés) hívják. A kor előrehaladtával a kísértetek külső megjelenésében is változások figyelhetők meg. Túlvilági mivoltukat a hosszan leomló haj mutatja, mely a Heian-korban nem volt szembetűnő, mivel az élő nők hajviselete is azonos volt. A korral azonban a női divat is nagyban változott, a korábban természetesen leomló hajat egyre bonyolultabban fogták össze és tornyozták fel. Az Edo-kori képeken is látható, hogy a kifinomult hajkorona egyszersmind a szexualitás és erotika megtestesítőjévé vált. A kísértetek megjelenése azonban nem változott a Heian-kor után, így az élő nő, illetve a kísértet közötti éles ellentét explicite láthatóvá vált. A leeresztett haj, valamint a lábak hiánya az élet és a szexualitás hiányát, azaz a kísértetjelleget volt hivatott kihangsúlyozni. A fent említett képi ábrázolásokon kívül a kabuki gyakori eleme, amint egy nő egy férfi haját fésüli,5 ami erőteljes erotikus töltetet ad a jelenetnek. Ennek fordítottja látható A jocujai kísértettörténetben, amikor Oiva, miután megitta a mérget, fésülködni kezd. Itt azonban az alapvetően csábító és esztétikus jelenet visszataszítónak hat, mivel Oiva haja a fésüléssel kihullik, majd a jelenet végére félig kopaszon, eltorzult arccal látható. Ezzel nemcsak az erotikus töltet hiányára fektet hangsúlyt a jelenet, hanem a haj elvesztése, illetve a megmaradt haj leomlása egyben Oiva kísértetté válását jelzi előre. KIFORDÍTOTT VILÁG: A NEGYVENHÉT HŰSÉGES SZAMURÁJ ÉS A JOCUJAI KÍSÉRTETTÖRTÉNET A jocujai kísértettörténet önmagában is szórakoztató mű, gyakran játsszák független, különálló előadásként, azonban egy másik híres darab, A negyvenhét hűséges szamuráj fényében láthatjuk A jocujai kísértettörténet még ösz- szetettebb aspektusait is. A negyvenhét hűséges szamuráj A történet valós eseményen alapul, mely a XVIII. század elején esett meg, és Akó-incidens néven vált ismertté. Két feudális úr, Takumi no Kami Naganori, Akó tartomány ura és Kira Kózukenoszuke Josinaka összekülönbözött, mire Naganori kihúzta kardját, hogy megölje a másikat. Gyilkosság ugyan nem történt, sőt kardját is csak félig húzta ki hüvelyéből, de a kard kihúzása az Edo-vár falain belül, 58
