Irodalmi Szemle, 2014
2014/2 - JAPÁN SZEMLE - Misima Jukio: A három alapszín; A Holttest és a Kincs (drámák, Vihar Judit és Kéry Sándor fordításai)
JAPÁN SZEMLE Rezge szárnnyal, szinte vakon, mindegyik öreg madár Hegyormokon, s lombkoronákon némán kuporogván - Elhagyta őket az erő, s látva a borzalmakat Vijjogják a sötétségbe vészkiáltásaikat. Kék démon: Óvni kell a kincset tőle! Rejteni kell előtte! Vadászik a sötét ördög, vadászik a kincsünkre! Hogyha megszerzi magának, megláthatná, hogy benne... Jaj! (Hirtelen megszűnik a mennydörgés, a táj egyszeriben kitisztul, derült, tavaszi estévé változik a szín, a látvány pillanatképszerű) Kitisztult a tavaszi ég, izzanak a csillagok! Körös-körül, mind az izzó látóhatáron ragyog! Ragyogásuk végigpásztáz ezüst ívű folyammal, Minden földet beterítenek pompás sugarakkal. Kar: Feljött a Hold. Megmutatta végül karcsú alakját Űzötten a viharfelhő szertefoszlott s tovább állt. Balcsantár!... Balcsantár! Éneklő leány: Kérve kérlek, ébredj már fel, drága uram, Balcsantár! Fiatal szem pihent már ilyen nagy, mély álom után! Iparkodj már, nosza, terítsd magadra kék lepledet. S indulj máris felkutatni éjfekete kincsedet! Kérve kérlek, ébredj már fel, drága uram, Balcsantár! Ily nagy álom sok lenne egy csecsemőnek is talán! Elfeledkeztél talán a baljós veszedelemről? Hegyek mélyén zöldellő leveleken dideregve Áznak-fáznak, egyre várnak mókuskölykök, csak gyere! Énekelnek, alig várnak, nyisd már ki a szemedet!2 Kar: Apró hegyecske peremén piciny erdő sötétlik, Fölötte a holdvilág is lassan, lassan elúszik. (Lágy zene. A színpad elülső részén lévő két démonnál kétszer nagyobb, sötét árny jelenik meg hátul. A vörös démon és a kék démon nem veszik észre az árnyat, Balcsantár alszik. Az árny zsugorodik, ahogy az árnyat vető alak előre ér. A zene hirtelen hevessé válik. Megjelenik a színen az alvilágból felemelkedő fekete démon, aki az árnyékot vetette) Fekete démon: (Alakja mintha hullámozna, árnyékával egyetemben) Hegyek mélyén, erdők ölén, keselyűk vérmezején Éltek itt az Elnémultak. Míg egy sötét éjszakán eljött a poklok királya, S hatalmas, isteni erővel őket felruházta. így vált eggyé minden lélek, egy isteni erővé lett, 2 Az éneklő leány kilétére az eredeti szöveg nem utal, így a leány és Balcsantár kapcsolata sem világos. Feltételezhető azonban, hogy a leány Balcsantár halott kedvesének szelleme, aki énekével buzdítja az iljút, hogy folytassa útját - melynek célja talán éppen a kedvese feltámasztása. Ugyanígy nem világosak az eszköztár azon elemeinek jelentései, melyeket a leány felsorol: a kék lepel és az éjfekete kincs. - A ford. 41
