Irodalmi Szemle, 2014
2014/2 - JAPÁN SZEMLE - Mókás japán népmesék (Arc nélküli kísértet; Hogyan győzte le a kispap az ördögöt; Az utolsó hazugság; Szoborjáték; mesék, Németh Rita, Nakanishi Petra, Klein Kinga és Sas Tibor fordításai)
л MÓKÁS JAPÁN NÉPMESÉK ARC NÉLKÜLI KÍSÉRTET R.éges-régen élt egy ember, aki annyira szerette a szakét, hogy állandóan részegre itta magát. Hogy is hívták? Azt hiszem, Hikoroku volt a neve. Egyszer egy éjszaka ez a Hikoroku szokásához híven szakét ivott és pityókásan tartott hazafelé. A hold fényében csak sejteni lehetett az utat. Kellemes szellő fújdogált, egyáltalán nem volt hideg. „No nézd csak!”, vett észre valamit Hikoroku, amikor elindult lefelé a dombról. Kíváncsian pislogott a félhomályban. Egy lány sétált előtte kecsesen, virágmintás kimonóban, fején fehér kendővel. „Hát ez meg ki a csuda lehet? Talán a szomszédék lánya? Vajon miért kószál ilyen későn egyedül? Majd én hazakísérem!” Hikoroku megszaporázta lépteit, hogy megszólítsa a lányt. Utolérte, megfogta a vállát és így szólt hozzá:- Hé, te lány! Erre az megállt és lassan Hikoroku felé fordult. Abban a pillanatban Hikoroku rémülten felkiáltott, majd hanyatt vágódott. A lánynak nem volt szeme, sőt orra és szája sem. Arc nélküli kísértet volt.- Sző... szörnyű! - kiáltotta Hikoroku, és az élménytől kijózanodottan botladozva szaladt le a dombról. A domb aljában észrevett egy fogadót. Oda berontott, és reszkető hangon így szólt a tészta főzésével foglalatoskodó fogadóshoz:- Jaj, jaj, jaj! Útközben a dombon láttam egy lányt, egy kísérteted- Csak nem? - A fogadós komótosan felemelte a fejét. - Olyan volt az arca, mint az enyém? - kérdezte. Amint Hikoroku az arcába nézett, azon nyomban összeroskadt. Mivelhogy a fogadós is arc nélküli kísértet volt. Németh Rita fordítása HOGYAN GYŐZTE LE A KISPAP AZ ÖRDÖGÖT? Réges-régen volt egy falu, ahová minden nap eljött az ördög. Nőket és gyermekeket rabolt el, felfalta őket, így tartotta rettegésben az embereket. Ennek a falunak a templomában élt egy apát, aki reggeltől estig imákat mormolva őrizte a falut. De egyre csak fogytak az emberek, hiszen az ördög minden áldott nap betört a faluba. Egy nap a templombéli kispap így szólt az apáthoz: 3
