Irodalmi Szemle, 2014

2014/12 - SARKI FÉNY - Daniel Katz: Elmúlt; A róka és a holló (kisprózák, Szaniszló Tibor fordításai)

Daniel Katz* Elmúlt Egyik reggel férj és feleség ismét a reggelizőasztalnál ült, mindketten hiányos öltözékben, papuccsal a lábukon. A nő haját vékony szír selyemkendő fogta be szorosan, amely fedetle­nül hagyta a füleit és kihangsúlyozta elálló fülkagylóit. Tizenöt évvel korábban a férfi bájos­nak tartotta őket. Az asszony a reggeli lapot olvasta, a férje szerint bosszantóan aprólékosan. A férfi főtt tojást bontogatott egy késsel.- Ez kemény! - állapította meg. A kést letette az asztalra, az ablak elé ment, és kifelé kém­lelt. A felesége lapozott egyet, anélkül, hogy felemelte volna a tekintetét. Az Ötven évvel ezelőtt című cikk Mauro Vitelloniról szólt, aki, miután Verona városában egy szabadtéri koncerten sikeresen végigvezényelte Ottorino Respighi Római fenyők című szimfonikus szvitjét, meg­fordult, s ahogy a szokás megkívánta, meghajolt a hevesen tapsoló publikum felé, ám ekkor meglepetésére a közönség soraiban észrevette az egykori fasiszta rendőrfőnököt, aki a háború harmadik évében letartóztatta az apját, és elrendelte a kivégzését. Ekkor Vitelloni az emelvé­nyéről rávetette magát, és karmesteri pálcáját beledöfte a férfi bal szemébe. Később kiderült, hogy a férfi még véletlenül sem lehetett korábban rendőr, mivel a háború alatt Stromboli szigetére internálva háborúellenes hangulatkeltéssel gyanúsították. Szabadulása után elvé­gezte a gyengeáramú villamosmérnökit. Elkötelezett amatőr zenészként ismerősei körében Tromboncinónak hívták, habár az ő hangszere a fagott volt. A dirigens Vitellonit a bíróság súlyos testi sértés elkövetésével vádolta meg, habár az ama­tőr fagottzenész nagylelkűen megpróbálta elsimítani az ügyet, s még kárpótlást sem igényelt, ehelyett kijelentette, hogy egészen jól el fog ő boldogulni fél szemmel is, a bal szeme amúgy is szemmel láthatóan gyöngébb volt a jobbtól, az orvos szerint is egyre csak gyengült. Az asszony elmosolyodott a történeten, és saját szavaival éppen kezdte elmesélni a férjé­nek, ám látván annak búskomor hátát az ablak előtt, az ajkát megnyalva inkább becsukta a száját.- Lehet, hogy apróság - szólalt meg a férfi -, és én bizonyára kicsinyes és korlátolt vagyok, de tényleg annyira pokolian nehéz négy és fél percig főzni a tojást hat helyett? Nem hat percig, és nem háromig, és még csak nem is valahol a kettő között, hanem négy és félig? Az istenért, hisz időmérő tojásunk is van! Mégis minek vettem? Éppen azért, mert ritka szerény élvezete­im közé tartozik reggelenként olyan tojást enni, melynek összetétele, vagyis konzisztenciája nem kemény, de nem is puha, hanem valahol a kettő között van, úgy, hogy a fehérje kézzelfog­hatóan meg van keményedve, míg a sárgája viszont egyértelműen folyékonyabb. A férfi elcsendesedett és kibámult az útra. Vitelloni karmestert jelentős kártérítés kifizetésére kötelezték, de az egyéb enyhítő kö­rülmények folytán csupán egyévi feltételes börtönre ítélték. A zenekedvelő mérnök az ítélet kihirdetését megkönnyezte, és biztosította a dirigenst róla, hogy megbocsátott neki. A fasiszta diktatúra az ő családját is elszántan üldözte, véleménye szerint azonban Vitelloni mester ér- * * Eredeti címek: Me ni ohi; Kettu ja korppi. Eredeti megjelenés: Berberileijonan rakkaus ja rnuita tarinoita, Helsinki, 2008, WSOY. (Published by permission of the author.) 69

Next

/
Thumbnails
Contents