Irodalmi Szemle, 2014

2014/12 - SARKI FÉNY - Frode Grytten: Bosszú (novella, A. Dobos Éva fordítása)

SARKI FÉNY hogy tilos más lányokra nézni. Jó, jó, a Bibliában szó van róla, természetesen, hogy szemed ne vesd csapodár asszonyra, valóban, de a férfi soha nem hitt a Bibliában. Azaz semmi rosszat nem tett, egyáltalán semmit. Csak annyit, hogy a szemüveges lányra gondolt. Úgy vélte, az ember gondolhat bizonyos dolgokra. Másnap a munkából először hazament, aztán a Domusba sietett. Rendbehozta magát, ha­jat mosott, rendesebb ruhát vett fel. Mindezt olyan lendülettel tette, hogy tulajdonképpen bosszantotta, haragudott magára. Mit képzelt magáról? Miért olyan fontos ez? Nem akarta, hogy a lány ápolatlanul, munkaruhában lássa őt. Inkább a legjobb oldaláról ismerje meg. Mostantól kezdve mindig a legjobb oldalát lássa. A boltban rájött, hogy a lány szebb, mint amilyenre emlékezett. Később is mindig ilyennek jelent meg előtte: szebbnek, mint ami­lyenre emlékezett. Ezen a délutánon megvárta, míg Ingrid péztáránál elfogytak a vásárlók, aztán odament és kirakta az árut a fekete futószalagra. Gondolta, hogy mond valami jópofát, de nem jutott semmi eszébe. Amúgy is csak klisé lett volna, vagy egy borzasztó ostobaság. Nem akarta, hogy Ingridnek az legyen a benyomása, hogy flörtölni akar. Ez nem olyan lány, aki szereti a flörtöt - gondolta. Jobb, ha befogjuk a szánkat. Hazafelé, útban a Panelházhoz, kezében a Domus feliratú szatyrokkal a lány szemüvegére gondolt. Ez a hülye szemüveg, ma sem látta rendesen a lány szemét a szemüveg miatt. Abban sem volt biztos, hogy ránézett a lány, vagy nem. Semmi új nem derült ki. Csak az, amit már amúgy is tudott: gyönyörű a lány, olyan szép, hogy az már fáj. A lány szemüvege. Valahol olvasta, hogy hibátlan perzsaszőnyeg nem létezik. A muzulmá­nok nem hiszik, hogy amit ember alkotott, az tökéletes lehet. Ezért mindig beleszőnek egy kis hibát a készülő szőnyegbe. A vevő száz százalékig hibátlannak láthatja a mintát, de va­lahol mindig van egy kis hiba. így van ez a lány szemüvegével is, gondolta a férfi. A szem­üveg itt a kis hiba. Ettől eltekintve hibátlan. Emiatt a szemüveg miatt tudott egyáltalán róla álmodni. Mert így nem volt a lány hibátlan. Valami kis hiba lehet a szemével. A szemüveg miatt nem tűnt megközelíthetetlennek, inkább hús-vér ember lett. Ingridnek hívták. Raj­ta volt a neve a péztári blokkon. Eddig soha nem törődött a blokkokkal, de amióta ez a lány megjelent Domusban, mindig hazavitte és áttanulmányozta őket. Mindegyiken az állt: Péntáros: Ingrid. Egyre többet gondolt a lányra. De soha nem merte megszólítani, mi­kor a Domusban vásárolt. A lány pedig soha nem nézett rá, hanem ridegen keresztülnézett rajta, miután az összes árut beütötte a kasszába, nem is mondott semmit, csak közölte a végösszeget, és megköszönte, mikor a férfi fizetett. A férfi kezdett vigyázni, hogy olyan árukat rakjon a kocsijába, amik majd a legjobb benyo­mást keltik a lányban. Egy idő után nem vásárolt cigarettát, csokoládét, színes magazinokat és fővárosi újságokat a Domusban. Ezekért inkább a Mekkába vagy a Rema 1000-be ment át. Mikor a felesége vele volt, próbálta elkerülni a Domust. Nem azért, mert félt, hogy a felesége leleplezi, vagy valami ilyesmi, hiszen az égvilágon semmi sem történt. Tiszta a lel­32

Next

/
Thumbnails
Contents