Irodalmi Szemle, 2014

2014/12 - SARKI FÉNY - Bjarte Breiteig: Fuss (novella, A. Dobos Éva fordítása)

SARKI FÉNY esős kiságyát, és a gumin lógó bábut piszkálták. Valami nagyon vicces lehetett ebben a kis játékban, mert hirtelen a kiságy széléhez dőltek, és fuldokolva röhögtek. Mikor valaki egy másik számot indított el a CD-lejátszón, Jorn kihasználta az alkalmat, és maga után húzta Britet a kandalló melletti sarokba. Újra felcsúszott a blúza, de most Jorn nem hagyta szó nélkül: Vigyázz magadra, mondta. Jornnek kiabálnia kellett, hogy túlharsogja a zenét. Tessék?, mondta Brit. Látják a hasadat! Brit bánatos pillantást vetett kivillanó hasára. Úgy nézek ki, mint egy hurka, mondta Brit. Akkor már legyen sült hurka, felelte Jorn. Tessék? Jorn ingerülten felordított: Megsüketültél? Brit fátyolos szemmel nézett rá. Jorn látta rajta, hogy tudja, mi fog következni, és be is következett: Jorn benyúlt a blúza alá, és két ujja közé csípte az egyik mellbimbóját. Addig csavarta a radírgumi állagú bimbót, míg Brit kezéből kiesett a pohár, és eltört. Ekkor Jorn visszahúzta a kezét, megragadta a sörösüveget, és körülnézett. A sörösüveg nyaka reme­gett, mikor a szájához emelte. A szobában sűrű cigarettafüst gomolygott. A vendégek ide- oda sodródtak, nevetgéltek és magukkal voltak elfoglalva, senki sem törődött Brittel, aki lehajtott fejjel surrant ki a szobából. Jorn látta, hogy a folyosón Brit jól lehúzza a csípőjére a blúzt, aztán bezárkózik a fürdőszobába. Jorn a szűk konyhában mosta a poharakat, és közben figyelte a folyosón összegyűlt ven­dégeket, akik be szerettek volna menni a mosdóba. Rázták a kilincset, és megállapították, hogy valaki elaludhatott a odabent, és hogy csak Cato lehetett, de nem, hisz Cato ott van! Hangos üdvrivalgás tört ki, mikor a szobából kitámolygott egy erős testalkatú fickó, akit Jorn egyébként sose látott. Egy lány benézett a konyhába, és megkérdezte, van-e még egy mosdó. Sajnos nincs, felelte Jorn. De mit csináljak? A lány Jorn előtt toporgott. Jorn látta az arcán, milyen kínban van. Kitalálok valamit, mondta. A mosogatókesztyűt a mosogató szélére tette, ahonnan az félig belelógott a szürke mo­sogatóvízbe, aztán kilépett a folyosóra, és becsukta maga mögött az ajtót. A ruhákkal és táskákkal megpakolt ruhafogas ledőlt a csempés padlóra. Jorn akkurátusán felállította és egyenletesen elosztotta rajta a kabátokat, hogy a fogas fel ne boruljon. Aztán kiment a lakásból. Megállt Brit szüleinek terasza alatt, és beleszagolt a sötét őszi estébe. A hűvös, éles levegő előhozott benne egy halvány gyerekkori emléket, amikor régen almát loptak a szomszéd kertjében. A lakásból kihallatszó basszusgitár és beszédhangok távolinak tűntek, mintha egy idegen buliból jöttek volna. A lapos kövekkel kirakott ösvény mentén halvá­nyan pislogtak a fáklyák lángjai. Jorn a vendégek kedvéért rakta ki, hogy mutassák az utat, most pedig ő maga követte a jeleket; bekanyarodott a ház elé és felment a lépcsőn a ház 22

Next

/
Thumbnails
Contents