Irodalmi Szemle, 2014
2014/1 - ÍZLÉSEK ÉS POFONOK - Gyürky Katalin: Zsigeri fikciók (Roberto Bolano Vad nyomozók és Javier Cercas Szalamiszi katonák című kötetéről)
Lima és Arturo Belano nevét épp ezek a nyilatkozatok fogják végleg beszélő nevekké változtatni. Ulises Lima neve ugyanis egyértelműen Homérosz Odüsszeuszának nevére, pontosabban annak latin megfelelőjére, az Ulyssesre vezethető vissza, akiről Homérosztól tudjuk, hogy „sokfelé bolygott”. De az országokon, kontinenseken átívelő folytonos vándorlásáról kizárólag a róla szóló nyilatkozatokból értesülünk, tehát ezek ismeretében fog Ulises Lima valóban „rászolgálni” neve viselésére. Arturo Belanóról pedig azon túl, hogy nevének hangzása első látásra is az író Roberto Bolano nevét idézi, szintén csak a vallomásokból tudjuk meg, hogy minden szempontból alteregója a szerzőnek. Bolano ugyanis chileiként szintén jelen volt a Pinochet-puccs- nál, s csak ezt követően tért vissza Mexikóvárosba, ahol korábban tanult. Regénybéli alteregója Auxilio Lacouture szerint hasonló életutat járt be: Arturo Belano „1973-ban úgy döntött, hazatér, hogy csatlakozzon a forradalomhoz. Én voltam az egyetlen a családján kívül, aki kikísérte a buszpályaudvarra. [...] 1974-ben visszatért Arturo. [...] Allende elesett, ő pedig tartotta a szavát, ezt a húga mesélte. [...] Mexikóban várták a barátai, a fővárosi éjszaka, a költők élete” (242-243.). Csakhogy, Mexikóba visszatérvén Arturo további életútja, életmódja a pikareszk regénnyel gyakran együtt járó regényműfajnak, a fejlődésregénynek a hagyományát is megbontja, amikor személyisége inkább visszafejlődést, mint fejlődést mutat: „De amikor visz- szatért - folytatja a vallomását Auxilio - már nem volt a régi. Elkezdett másokkal találkozni, nála fiatalabbak- kal, tizenhat-tizenhét-tizennyolc éves taknyosokkal, megismerte Ulises Limát (rossz társaság, gondoltam, amikor megláttam), kinevette a régi barátait, leereszkedően bánt velük. [...] Ez az érzékeny srác elkezdett marihuánát szívni, más néven füvet, és olyan anyagokat árult, amelyeket inkább elképzelni sem akarok. [...] És egy nap azt mondták: Arturito Belano elment Mexikóból” (243.). Hogy hová mehetett, arról egy másik fontos szereplő, Maria Font számol be, szintén erősítve Bolano és