Irodalmi Szemle, 2013

2013/10 - Forgács Miklós: Áruló vagy, Halász! (dráma)

Patikuslány: Minket nem lehet megtalálni. Hozzánk csak betévedni lehet. A semmi szélén csüng ez a gyógyszertár. Már mióta. Félig a szakadékba lógunk.

Halász: Gyógyszert kérek!

Patikuslány: Igen, az megnyugtató, hogy ha baj van, nyitva van egy gyógyszertár. Ha lüktet a fájdalom, ha emészt a gond, ha észrevétlenül is, de sorvadunk. Nem szabad alábecsülni a legapróbb jelet sem. Hozzánk mégis csak olyankor jönnek, mikor már késő. Azt mondják, csak egy kis enyhülésre vágynak. Megbíznak bennünk. Pedig mi csak itt rostokolunk elfeledve.

Halász: Gyógyszert akarok.

Patikuslány: Senkit nem akarunk félrevezetni. Gyógyulni már nehéz. Annak, aki tőlünk kér segítséget. Mert mi vagyunk az utolsó menedék. Csak csodát tudunk ígérni. Hiszen már az csoda, hogy minket keres fel a kedves páciens. A kétségbeesés munkál abban, aki erre vetődik. Rólunk nem tud senki. De ha itt van, már nem lepődik meg. Tulajdonképpen csak egy pirulánk van. Egyetlen egy. Különböző csomagolásban, különböző dobozokban, különböző alakban, színben. De csak egyetlen egy. Mind ugyanaz. Ugyanaz az egyetlen egy.

Halász: Az az egy kell.

Patikuslány: Nem áltatunk senkit. Nem biztatunk. Nem is szólunk. Ha kell, adjuk a gyógyszert. És kell. Persze hogy kell. Ha valaki idetéved, nem is kérdéses, mit akar. A mi gyógyszerünket. Akarja. De még mennyire akarja. Megkapja. Számíthat rá mindenki. Hogy hozzájut. Megkapja. És csak úgy tömi magába. Nyomja be, gyömöszöli. Nem könnyű lenyelni. Nehezen csúszik le. Meg kell vele küzdeni.

Halász: Talán már jobb is. Talán már az a tudat is segít, hogy itt a gyógyszer egy karnyújtásnyira. Egy nyelésre.

Patikuslány: Nem lehet tévedni. Egy gyógyszer. Mindenre. Garancia nincs. Csak a remény. Hogy van csoda. Persze ahhoz le kell tuszkolni ezt a pirulát. Be kell erőszakolni a testünkbe. Könyörtelenül. Keményen. Semmiről sem szoktunk beszélni. Csak nyelni kell és kész. De egy dolgot mégis elárulok. Ami igazán fontos. Hogy csússzon a csoda. A folyadék. Nagyon fontos a folyadék. A víz. A víz, amivel leisszuk a gyógyszert. A pirulát. A víz, az nagyon fontos.

Halász: Ma még minden megtörténik. Ma már minden megtörtént. Ma szabadon szenvedek.

Patikuslány: A tökéletes folyadék a lényeg. A megfelelő állagú. Hőmérsékletű. Összetételű. ízű. Színű. Kiszámíthatatlan, mi folyik a csapból. Mindenkire más hat. A pirula ugyanaz, de a víz, az mindig más. Esővíz. Talajvíz. Vezetékes víz. Kútvíz. Szennyvíz. Igen. Akár szennyvíz is. Mindenkinek más kell. Mi nem vezetünk félre senkit. Ugyanaz a bogyó. De a folyadék dönt el mindent. Amivel leisszuk. Amivel kísérjük. Ez nem egyszerűen kísérő. Ez maga az aktiváció. Beindulnak a folyamatok. Ha beindulnak a folyamatok. Rázúdul a pirulára a víz, és már csak kívülről figyelhetjük, mi történik ott bent.