Irodalmi Szemle, 2013
2013/10 - Mélyvíz (előszó az Áruló vagy, Halász!-hoz)
kimondott gondolatai, a köztük lévő érdemi kommunikáció és a közönséghez való kiszólás lehetőségei között. Ez a nyitottság azt sugallja, hogy a szöveg - szinte már agorafóbiás szabadságot kölcsönözve - hajlandó kiszolgáltatni magát az értelmezés és a színrevitel szándékainak. A darab test- be-térbe zártsága ugyanakkor a színpadi jelenlét alapvető, meghatározó vektoraira épít, így avanzsálja magát ízig-vérig színpadi szöveggé. Mi ez hát? Egy szolipszista képzelgés kivetülése? Egy őrült elme zuhanása a vak mélységbe? Kísérlet a drámai forma teljes leépítésére? Neoalkímia? Gyümölcspornó? Magzatvízfakasztás? Talán mindez együtt, talán egyik sem, talán sokkal több ennél. A szerző meghatározása szerint: „banális ambient infernóT S akkor egyelőre maradjunk talán ennyinél. A darabot Forgács Miklós a kassai TeatRovás nevű kezdeményezés keretén belül kétszer bemutatta Kassán, nagyon kis számú közönség előtt. Itt az ideje, hogy szélesebb közönséghez is eljusson: itt az ideje bedobni a közönséget abba a bizonyos mélyvízbe. A szerk. 1 Erről és a darab bemutatóiról lásd Lovas Enikő interjúját Forgács Miklóssal: http://www.rovart . com/hu/lazan-bizonytalanul-beszelgetes-forgacs- miklossaL2788. 52
