Irodalmi Szemle, 2013
2013/10 - A TÉBOLYON INNEN ÉS TÚL - Kosztrabszky Réka: Élet az üvegbura alatt (tanulmány)
A TÉBOLYON INNEN ÉS TÚL ls Az eredeti változatban a narrátor az elképzelt öngyilkossági jelenetet leírván „redness flower”-ként, azaz vöröslő virágokként említi a csuklóból kiáramló vércseppeket, amelyek ellepik a tiszta víz (clear water) felszínét, őt magát pedig a víz szimbolikusan bekebelezi. Ezt azért tartom fontosnak kiemelni, mert ez a kép kapcsolatba lép azzal a jelenettel, amikor a lány Philomena Guinea-nél a kézmosó tálban található meleg, tiszta vízről - melynek színén pár cseresznyevirág úszkált - azt gondolja, hogy „kristálytiszta japán leves”, és bekebelezi. A regényben több példa is akad arra, hogy az időben előbb bekövetkezett jelenetek párbeszédbe lépnek a későbbi történésekkel - értelmezésem szerint ez is egy ilyen példa. víz immár a halálhoz, az élet alatti szinthez kötődik, ugyanis a víz alá merülés az élet kioltásának eszköze lesz Esther számára. „Könnyű dolognak képzeltem: fekszem a kádban, és nézem, ahogy kivirít a tiszta vízben a csuklóimból áradó pirosság, egyik hullám a másik után, míg végül álomba merülök a vidám, pipacspiros felszín alatt” (Az üvegbura, 144.).IS Ha összekötjük ezt azzal a jelenettel, amikor a lány fürdés céljából fekszik a kádba, feltűnhet, hogy míg korábban a kád az anyaméh metaforájaként szerepelt, most a koporsóval azonosítódik, és egyáltalán nem véletlen, hogy a temetőben található sírokat (többek közt az apjáét) is kádaknak látja, továbbá a mosdókagyló taktilis percepcióját is a temetővel kapcsolja össze. „A temetőnek ebben a modern részében olcsó, kidolgozatlan kövek voltak, itt-ott márvány keretezte a sírokat, mintha hosszúkás, földdel teli fürdőkádak sorakoztak volna egymás mellett, és körülbelül a megboldogult köldöke magasságában rozsdás fémedények álltak művirágokkal.” (Az üvegbura, 160.) „Szemétvödör nem volt a közelben, így aztán ösz- szenyomkodtam egy csomóba, és a mély mosdókagylóba tömtem a virágokat. A mosdó tapintása hideg volt, mint a sír. Elmosolyodtam. Ilyen lehet, amikor a holttesteket elhelyezik a kórház hullaházában. Ugyanazt tettem kicsiben, amit az orvosok meg az ápolónővérek nagyban.” (Az üvegbura, 158.) A következő eset, amikor a víz az öngyilkosság egyik eszköze lesz, az, amikor a lány messzire úszik a parttól, és vízbe akarja fojtani magát. „Kezemet behúztam a mellemhez, fejemet a víz alá dugtam, és lemerültem, két kézzel lapátolva félre a vizet. A víz présként szorította a dobhártyámat, szívemet. Lefelé fúrtam magam, de még mielőtt rájöttem volna, hol vagyok, a víz kilökött megint, föl a napfényre, és a világ kék-zöld-sárga féldrágakövek kaleidoszkópjaként csillogott körülöttem. Kidörzsöltem a vizet a szememből. 32
