Irodalmi Szemle, 2013
2013/10 - A TÉBOLYON INNEN ÉS TÚL - Kosztrabszky Réka: Élet az üvegbura alatt (tanulmány)
A TÉBOLYON INNEN ESTÜL 7 Newman, Beth: „A szemlélő helyzete": nemi szerepek, narráció és tekintet az Üvöltő szelekben. In Bókay Antal - Vilcsek Béla, Szamosi Gertrud - Sári László (szerk.): A posztmodern irodalom- tudomány kialakulása. Budapest, 2002, Osiris. 583. 8 Idéz Newman, uo. 583. 9 Zsélyi: i.m. 166, 168. 10 Newman: i.m. 585. Mrs. Tomo- lillo szülésének látványa szorongást, undort keltett Estherben, és ezt az undort viszi át később a terhes nőkre, az anyákra és a babákra, továbbá a szexuális érintkezésre is, melyet sokáig a kiszolgáltatottsággal és a nem kívánt terhességgel szembeni félelemmel kapcsol ösz- sze. Ebben az értelemben rémül meg a főhős a női nemi szerv látványától. 11 Uo. 585. Az angol változatban a narrátor azt írja, hogy „ As I stared down at Constantin”, azaz, kissé magyartalanul fordítva: „Ahogy lebámultam Konstantinra” (saját fordítás). Tehát egyenesen bámulja, akárcsak a mitológiai gonosz tekintetű Medúza. (Az angol nyelvű szöveget az elektronikus változatból idézem, ezért nem írok oldalszámokat. Az elektronikus változat elérhetősége: http://www.nubuk . com/literature/plathbelljar_etext. pdf.) 13 Uo. 585. A tekintet különleges jelentőséggel bír a regényben. Beth Newman a strukturalista narratológiákat figyelembe véve azt mondja, hogy a narráció feltételez minimum egy olyan szubjektumot, akinek a tekintete, érzékelése rendszerezi a történetet.7 E. Ann Kaplan szerint a „tekintet nem szükségszerűen a férfié (a szó szerinti értelmében), de a tekintet birtoklása és aktiválása - nyelvünk és tudatalatti struktúránk jelen állása szerint - a »maszkulin« helyzetből történik ”.8 Vagyis a tekintet feltételez egyfajta hierarchiát férfi és nő között. Az üvegburában kezdetben felcserélődnek a hímnemű és nőnemű pozíciók, hiszen Esther magára ölti a szemlélő szerepét, „maszkulin” pozíciót keres, és ez - nő lévén - szörnyként határozza meg. A mű több értelmezője kapcsolatba hozta már Esthert a mitológiai Medúzával. „Esther Greenwood Medúza vagy Gorgó, asszony, aki a férfiak réme. [...] Ez a test veszélyes a világra, ezért a világ hospitalizálni fogja.”9 A Medúzaolvasat Freudtól ered, aki a szemlélő rémületét a női nemi szervek látványára való válaszban lokalizálja.10 Teresa de Laurentis kiemeli, hogy a Medúza konstans vonása a nyugati kultúrában az, hogy hatalma közvetlenül reprezentálódik a „mereven bámuló szemeiben”, melyekkel szembeszáll a férfiúi tekintettel, amely a férfi szubjektum privilégiuma, és eszköz arra, hogy a nőket objektumstátusba helyezze." A regényben Esther is magára ölti a maszkulin pozíciót, több alkalommal is tárgyiasítja a férfiakat - gondoljunk csak arra a jelenetre, amikor Buddy Willard levetkőzik, és megmutatja neki a testét, vagy amikor a lány megfigyeli az alvó Konstantint.12 A két fiú azonban nem pillanthat vissza rá, hiszen Esther nem hajlandó levetkőzni Buddy előtt, Konstantin pedig alszik. Zsélyi Ferenc már citált tanulmányában részletesen elemzi a mű mitológiai vonatkozásait, így többek közt azt is, hogy melyek a regény azon pontjai, ahol Esther Greenwood a Medúza toposzával azonosítható. Annyit azonban még érdemes megjegyezni, hogy a Medúzától való félelem Freud szerint kasztrációs félelem, és a kasztráció a szemlélt passzív alany visszanézésével jöhet létre.13 Ez a kasztráció a főhősnő esetében is megtörténik, hiszen Esther 28
