Irodalmi Szemle, 2013
2013/10 - A TÉBOLYON INNEN ÉS TÚL - Kosztrabszky Réka: Élet az üvegbura alatt (tanulmány)
A TÉBOLYON ÍN N EN HS TÚL KOSZT RA B SZKY RÉKA ÉLET AZ ÜVEGBURA ALATT AZ ÜVEG ÉS A VÍZ MOTÍVUMÁNAK (ELENTÖSÉGE SYLVIA PLATH AZ ÜVEGBURA CÍMŰ REGÉNYÉBEN Sylvia Plalh 1963-ban megjelent, mára kultuszművé vált könyvéről számos értelmezés született. A recepció általában kétféle megközelítés alapján csoportosítható: „egyik része kór-, illetve esettörténetként olvassa a regényt, és ezt megpróbálja összekötni szociológiai kérdésekkel; a kritikák másik része - elsősorban a feminista irodalomkritika területén született számos elemzés - úgy interpretálja a könyvet, mint olyat, amely bemutatja, hogyan hullik szét a női szubjektum az 50-es évek amerikai (és patriarchális) társadalmában, és milyen lehetőségek adódnak az újjászületésére, újrateremtésére.”1 A poétikai vizsgálat azonban legalább ilyen fontos, tekintve, hogy Az üvegbura egy szépirodalmi mű. Ahogy Magyari Andrea is kiemeli tanulmányában, igen figyelemre méltó a regény térábrázolása, mert bár egy történelmileg és társadalmilag meghatározható környezet képe rajzolódik ki a mű lapjain, a „figurális nyelv fikcióképző aktusa jól tetten érhető benne”,2 így például New York városának leírása szimbolikus, lelki tájjá változik,3 továbbá a terek fokozatos szűkülése párhuzamba kerül Esther betegségével.4 A főszereplő leépülésének ábrázolásához járulnak hozzá az üveg(bura) és víz motívumai is. Jelen tanulmány célja az, hogy kimutassa, milyen értelmezési lehetőségeket vetnek fel az előbb említett motívumok, és hogyan árnyalják, alakítják a mű poétikáját. Az üvegbura természettudományos megfigyelésekben használatos eszköz, mely arra szolgál, hogy megvédje és elzárja az alatta lévő dolgot a külső behatásoktól (vagyis kvázi konzerválja annak az állapotát), 1 Magyari Andrea: A fikciona- lizálás aktusai Sylvia Plath Az üvegbura című regényében. Internetes elérhetőség: http://epika.web.elte . hu/doktor/magyaria2.pdf 2. 2 Uo. 6. ' Uo. 1 Uo.
