Irodalmi Szemle, 2013
2013/10 - A TÉBOLYON INNEN ÉS TÚL - Darida Veronika: A színház: égő tébolyda (tanulmány)
A TÉBOLYON INNEN ÉS TÚL közül is kiemelkedik a Téli utazás vagy az Auschwitz 19 Balassa Péter: A megfordítás. In működik). Ez az újabb bemutató nem csupán semmi- Színház, 199.1. augusztus. 14 20. ben sem emlékeztet az első rendezésre, de az eredeti szöveget is újraértelmezi. Jeles már a szövegkiadásban is hangsúlyozta, hogy a vendégszövegek megszólaltatásának módját a rendezőnek kell kitalálnia, és hogy a tulajdonképpeni darabnak a Nizsinszkij-monológ tekinthető. Az új rendezés két felvonásra oszlik: az elsőben ennek a monológnak a teljes egésze hangzik el, méghozzá nem egyetlen, hanem öt színész szájából. Egymás után mondják fel a felosztott szöveget, a színpad elején elhelyezett tolószékhez rögzített mikrofonba, mintegy a saját hangjuktól is elidegenülve. A háttérben, az éppen beszélőnek és a közönségnek is háttal, már ott ül a többi négy szereplő. Mindvégig mozdulatlan, statikus tehát az előadás, kivéve a váltás pillanatait (mindig hangsúlyos és fontos szavaknál szakad meg a szöveg), amikor is a mezítlábas új szereplő kisegíti az addigi Nizsinszkijt a tolószékből, felveszi hosszú kabátját (kényszerzubbony gyanánt) és kockás sapkáját. A tudathasadás állapota, az eltérő személyiségek egész panoptikuma (akiknek sajátos jellemvonásait csak hangjuk és tekintetük fejezheti ki) így tűnik fel a színpadon. A mikrofon azért is szükséges számunkra, mert a zeneiséget itt nem pusztán a szöveg adja, hiszen az előadás első pillanataitól kezdve a háttérben ott zeng nagy hangerővel Dvorák Stabat Mater oratóriuma. Az emberi beszédhangot kell tehát összeegyeztetni a zene áradásával. Kifejezőerő tekintetében természetesen az emberi hang meg sem közelítheti a zenét, ezért a Nizsinszkij-monológot mondóknak a lehető legszenvtelenebb (minden szenvelgéstől mentes) hangon kell beszélniük. Ez a visszafojtottság egyben utal a gyógyszerektől már eltompított tudatra is (az egyik szereplő végigásítozza a monológját). A színészek néha ugyan kinéznek a közönségre, de többnyire befelé fordul a tekintetük, ezzel is kifejezve a misztérium eredeti értelmét (mely befelé irányuló, belső látást is jelent).19 Az első rész egy hangsúlyos pontján („nem bírom tovább, fájdalmat érzek”) elhall23
